Századok – 1905

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok II. Rákóczi Ferencz törökországi bujdosása történetéhez 197

210 ANGYAL DÁYID. s támogassák jelöltségét a lengyel királyi trónra. A lengyel királyságra nézve Stanyan angol követ megjegyezte, liogy ez csak durva fogása a czárnak, mort ezzel a jelöltséggel viszályt akar támasztani Oroszország és Ausztria közt. A császári követ is izgatott Daskov ellen, Rákóczi ellenben ép annyi mérséklettel, mint meggyőző erővel szólt Daskov küldetése mellett. A maga lengyel trónjelöltségét nem kérte s feleslegesnek mondotta, sőt a háború megindítására sem igen izgatta a portát. Magyarországi tervét arra az eshetőségre alapította, hogy Péter czár s A usztria háborúba keverednek ; ez időre kérte a porta pénzbeli, s nem fegyveres támogatását. És ez eshetőség előkészítése végett ajánlotta Rákóczi az állandó béke megkötését s a konstantinápolyi állandó orosz követség megengedését. Daskov valóban kivívta e békét s az állandó követséget. Eredményei nevezetes fordulatot jelentenek keleti Európa történetében s Rákóczi tanácsai és útmutatása jelentékenyen elősegítették e fordulatot. De a háborúra hiába ösztönözte Daskov a nagy-" vezírt ; előbb — így szólt a nagyvezír — meg akarja várni a czár támadását s csak akkor gondolkozik majd Rákóczi kibocsátásáról.1) E tárgyalások Daskovval sokáig húzódtak el; időközben Rákóczi nyugtalanná lett s más irányban keresett utat a szabadulásra. 1719 májusában Moldva és Oláhország fejedelmének akarta magát kineveztetni olyformán, hogy a vajdák tovább is fizessék az adót a portának, s ő csak felügyeljen a két tartományra. így akart közelebb jutni Erdélyhez.2) Juliusban, mikor még Daskov habozott s nem akart előállani kérelmeivel. Rákóczi igen különös tervvel fordult Bonnachoz. Azt mondotta, hogy Livland birtokának kérdése nehezíti az északi hatalmak megegyezését. Ha a czár ez országot neki adná át, ezzel jelentékenyen előmozdítaná a békét. írjon e miatt Bonnac a franczia királynak, hogy ez közölje s fogadtassa el a gondolatot a czárral, a svéd és lengyel királyokkal. Bonnac, ki neheztelt Daskovra, A fentebbiekben messze szétszúrt anyagot kellett röviden összefoglalnunk. L. Confessiones, 330—338. Hurmuzaki : Fragmente zur rumänischen Geschichte, IV. 194—195. 303. Bonnac levelezése az Archives Nationalesban. s) Hurmuzaki : Fragmente, IV. 202 1.