Századok – 1905

Tárcza - Vegyes közlések - Rimay János munkáinak kiadása 182

182 TÁRCZA. Január 30-án az összes ülésen Békefi Rémig lev. tag olvasta fel emlékbeszédét Czóbor Béla r. tagról, kinek főleg az egyházi műrégészet terén kifejtett írói és tanári munkásságát méltatta behatóan. Elmondta, hogy az egyházi művészetek irodalmi tanulmányozásában Henszlmann Imre, Ipolyi Arnold és E,ómer Flóris voltak mesterei, s Czobor Béla mint egyetemi tanár, a keresztyén archaeologia anyagának világos, szabatos és élvezetes előadásával tudta megnyerni többnyire növendékpap hallgatóit, kik az ő előadásaiból alapos ismereteket és fejlett műérzéket vittek magokkal jövendő életpályájokra. Elméleti és gyakorlati tudományát ezenkívül a különféle régészeti és mű-kiállításoknál, azután meg a műemlékek országos bizottságában a műemlékek fentartása és helyreállítása körűi érvényesítette. Czobor jó észrevevő tehetség volt. éles látással és erős megfigyeléssel. A műemlékek felismerésében, azok rejtett elemeinek kiderítésében s a hasonló vonások megállapításában valósággal elmés találékonyságával nem egyszer becses felfedezésekhez jutott. így ismerte fel pl. a pécsi püspök nádasdi kastélyában a Klimó György-féle képen a III. Béla korabeli esztergomi templom főkapuját s így jött a pécsi cubiculumban eddig ismeretlen falképmaradványoknak nyomára.1) Nem csekély szerep várakozott reá az ezredéves országos kiállításon. О készítette a történelmi csoport programmját, s a kiállítás alkalmából kiadott díszmunka : Magyarország történeti emlékei az ezredéves országos kiállításon, — szintén az ő szerkesztésében indult meg. Buzgó munkásságának a mult év elején hosszabb betegeskedés után bekövetkezett halála vetett véget.2) — Békefi emlékbeszéde után a főtitkár bemutatta Rimay János munkáinak most megjelent kötetét, melyet a Radvánszky- és a sajókazai codexek szövege szerint báró Radvánszky Béla bocsátott közre az Akadémia kiadásában. A rendkívüli gonddal szerkesztett kiadványról, melynek irodalomtörténeti értékét a Dézsi Lajos által hozzá függelékül összeállított bibliographia emeli, más alkalommal fogunk bővebben megemlékezni. — A M. TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ VÁLLALATA ismét egy hároméves cyklust fejezett be a vállalat pártoló tagjainak az 1904-iki illetmény fejében megküldött négy kötet könyvvel. Az egyik kötet Friedjung Henrik munkájának (Harcz a német hegemóniáért) harmadik és utolsó része, mely a königgrätzi döntő csata lefolyását s az egész hadjárat végét és következményeit, továbbá a lissai tengeri ütközetet s a béke megkötését tárgyalja. A függelékben a szereplő egyének leveleinek s más okiratoknak nagy érdekű sorozata (pl. Bismarck beszélgetése a szerzővel az ') Olv. Századok, 1902. 489. 1. 2) Nekrologját olv. Századok, 1904. 183. 1.