Századok – 1905

Történeti irodalom - Norden; Walter: Das Papsttum und Byzanz. Ism. Áldásy Antal 171

a történeti irodalom. 173 tikíii kérdések tárgyalása lép. VII. Gergely korától kiindulva egész a XIY-ik század közepéig nemcsak a pápaság viszonyát a byzanczi birodalomhoz kellett megvilágítania, hanem bele kellett vonnia tárgyalása keretébe a pápai szék nyugati politikáját is, foglalkoznia a nyugati czászárságnak főleg dél-olasz siciliai politikájával, a pápaság és a siciliai királyság közti viszonynyal, a keresztes hadjáratokkal, egyszóval be kellett vonnia tárgyalása keretébe a középkori történet két legfőbb tényezőjének politikáját, melynek kellő méltatása, ha mindjárt legszebb, de egyúttal legnehezebb feladata is a középkori történetnek. Nem tartozik közlönyünk munkakörébe egy tisztán egyetemes történeti munkának bővebb ismertetése. Hazánk ebben a kérdésben csak akkor jut szerephez, mikor az egész keleti, byzanczi iigy a törökök előnyomulásával bonyolodik össze. Norden munkája pedig épen erre az időre csak nagy vonásokban vázolja az eseményeket, részletekbe nem bocsátkozik; rámutat azonban egy helyt arra, hogy a byzanczi császárságnak a török elleni küzdelemben két legfontosabb támasza Magyarország és a velenczei köztársaság lett volna ; sajnos — mondja — hogy a két állam közti folytonos összeütközés végzetesen folyt be a byzanczi birodalom ügyeire. Azt, hogy a byzanczi birodalom képtelen volt a török előnyomulását feltartóztatni, Norden különböző okoknak tulajdonítja, nem csupán a negyedik keresztes hadjáratnak, a mire többen vezetik vissza a törökök győzedelmét. Szerinte, hogy a byzanczi birodalom a töröknek sikerrel állhasson ellent, szükséges lett volna, hogy a görög birodalom egy erős nyugati uralkodó kezére jusson, tehát egy nyugatról jövő foglalás kellett volna, mely megfoszsza Byzanczot attól a közbeeső szereptől, a mit nyugat és kelet között játszott, s helyébe egy egységes nyugati államszervezet léphetett volna, melynek első sorban olasz-byzanczi jelleggel kellett volna bírnia. Igyekeztünk vázolni Norden felfogását a keleti és a nyugati egyház viszonyáról, a mit az eddigi felfogásoktól eltérőleg a politikai térre visz át. Munkáját nagy körültekintéssel és nagy apparatussal dolgozta ki; ő az első, ki tárgyát ily alapossággal a politikai történet szempontjából világítja meg. ALDÁSY ANTAL.