Századok – 1905

Történeti irodalom - Szádeczky Lajos: Báró Apor Péter verses művei és levelei. Ism. D–s 158

TÖRTÉNETI IRODALOM. 161 Szentmiklóson lakol szentes Bethlen Miklós, De az mint én hallom, vagy igen bélpoklos, Bölcs, fennjáró, büszke, te nem lehetsz nyomós, Az Kiiküllő reád majd nagy iszopot mos. 5. Nem kevésbbé érdekes a Pasquillus contra Michaelem Teleki, melynek tartalmát és hangját elég híven jellemzi felirata vagy summácskája : Machiavellus pokolba születvén és onnét Daciában jővén és ott magának vasallust szerezvén, minemű instructional bocsátotta volt el azon vasallust Erdélyben, és ott mint viselte magát, annalc igaz históriája. Az izzó gyűlölet, melylyel a rettegett kanczellár iránt a pasquillus írója viseltetett, rendre elszámláltatja vele mind azt a vádat, rágalmat, ferdítést és inende-mondát, a mivel a kortársak Telekit befeketíteni törekedtek; fosztogatás, gyilkosság, özvegyek javainak elragadozása stb. még a vádak szelídebb fajtájából valók a székelyek vérszopó nadályára. A gyűlölet, melynek őszinteségében nincs okunk kétkedni, sokszor egészen költői lendületet ad e verseknek ; pl. Csudálkozott az föld annak természetin, Az egek könyveztek rút feslett erkölcsin. Nap homályba borult hajnali felköltin, Es India felé szomorún ment estin. Végűi egy latin epilógus, mintha nem lett volna elég, a mivel eddig gyalázta hőse emlékét, még Néróhoz, Heliogaballushoz Abironhoz és Dátánhoz hasonlítja, kiket a föld nyelt el. 6. A Szász (Zabanius) János királybíróra írt pasquillus szerzője, Szentpáli Ferencz, ugyanegy személy lesz azzal a Homoródszentpáli Nagy Ferenczczel, a ki Verbőczit versbe szedte, a ki Bethlen Miklós szerint poéta és pasquillistaságáról híres vizaknai ember volt, s a kinek elég oka volt haragudni az erőszakos királybíróra. — 7. A nemes módiról írt gúnyvers harminczhat vers-szakából Thaly Kálmán adott ki tizenötöt.1) Itt teljesebb, de úgy látszik, még mindig nem egész a mű s az egyes vers-szakokban is számos eltérések vannak. -8. Zonda Tamás, a »híres verscsináló magyar«, Háromszék falvait énekli meg a Hármas Kistükör modorában, míg ajNevek magyarázata (Onographia) czím alatt kiadott munka olyasféle, mint az Ilosvai Péter-féle Sokféle neveknek magyarázatja. Itt is külön vannak a férfi- és az asszonynevek magyarázva; a mi annál érdekesebb, mivel egy rakás családnév magyarázatát is ') Adalékok a Thököly és Bákóczi-kor irodalomtörténetéhez, II. köt. 387—389. 11. SZAZADOK. 1905. II. FÜZET. П