Századok – 1905

Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: A Jász-kunság eladása a német lovagrendnek - II. bef. közl. 138

146 ILLÉSSY JÁNOS. Mncs nyoma a kerczi apátságnak sem. Alcana nevű helység sincs ott. Egyébiránt e szó a magyarban grabe-1 jelent s Erdélyben ezt a nevet sok helység viseli. Talán az az Akna lesz a keresett, mely Nagyszebentől egy mérföldnyire van s magyarul WisacTcna (Vizakna) a neve, mert egy kis tó van mellette, a magyarban pedig víz — wasser. Valószínűleg ez lesz a keresett Akna, mert a vele közölt oklevél szerint a rendnek meg volt engedve az Olt folyón sót szállítani, már pedig az Olt egy magyar mérföldnyire folyik tőle. Kertz, vagy Luzburg vagy Trutzburg, egy régi kastélyocska az oláh határon egy szorosnál, mely a Barczaságba vezet. Jelenleg a brassói garnison tartja megszállva. Közelében néhány év előtt a kuruczok betörtek s Heusseler (így) generálist elfogták.1) Egyébként közli a Barczaság helységeinek névsorát s igéri, hogy a kutatást folytatni s az eredményt közölni fogja.2) Az 1701 év végéig a Jász-kunság eladásának ügyét Kollonics annyira előkészítette, hogy a cs. kir. titkos tanács komolyan szóba állhatott a német lovagrenddel, mint vevővel. Az 1702 jan. 11-én tartott ülésben, melyben Kollonics elnöklete alatt Eitz és Till tanácsosok és Krapf József titkár vettek részt, megkezdték az alkudozást Eisenheim lovaggal.3) Előzetesen némely kérdést tisztáztak ; nevezetesen, hogy a jászkunok elidegeníthetők-e? szükséges-e őket elidegeníteni? s ha igen, milyen áron « milyen föltételekkel? Az első kérdésre hamar készen voltak a felelettel : Igenis elidegeníthetők. mert a koronabirtokok Magyarországon elidegeníthetők, quia redeunt unde venerunt.4) Az árat illetőleg a fentebb már ismertetett 1699-iki összeírást vették alapúi s a 6°/o-kal kiszámított tőkének megfelelően kerek számban 700,000 írtért bocsátották áruba a Jász-kunságot. Üres formalitás, hivatalos nagyképűsködés volt ez, mert hiszen a vevő már rég tisztában volt vele, hogy 500,000 írtért az övé lesz, hanem azért végig játszották az alakoskodást. Kollonics hatalmas védőbeszédet tartott a német lovagrend érdekében, Eisenheim pedig igérte rendjének hálás és hasznos szolgálatait a keresztyénség és az uralkodóház irányában. A vége az lett ') Az 1690 aug. 15-iki törcsvári, és aug. 21-iki zernyesti ütközeteket érti. 2) A n. lovagr. lt. IV. 5. ') Kollonics 1694 márczins havában az udv. kamara elnökségétől felmentetvén, a mindenható cs. kir. titkos tanács elnökévé neveztetett ki. E tanács jobbára az udv. kamara, kanczellária és haditanács tisztviselőiből állott. Benignae resol. ad cam. Poson. 1694. fol. 3. — Maurer id. m. 344. 1. •) Történelmi Tár, 1897. 305. 1.