Századok – 1905

Értekezések - TÓTH-SZABÓ PÁL: Jászó a főkegyúri jog történetében - I. közl. 119

JÁSZÓ A FŐKEGYÚRI JOG TÖRTÉNETÉBEN. 127 mint Miklós Jászon, a szabad választás sérelmével jutott méltóságához, Károly király halála után elűzték; hogy csak Lajos király tekintélye tudta visszaültetni javadalmába, s mindennek daczára a már sírja szélén álló agg férfiút 1370-ben ismét elűzéssel fenyegették, s megint csak Lajos király az, ki székében tarthatja s a bölcs mérséklet hangján kéri a konventet, bocsássák meg agg prépostjuknak, ha emberi gyarlóságból a monostor érdeke ellen cselekedett volna.1) Tény másfelől az is, hogy a konvent a monostor jogainak, érdekeinek védelmét nem tekintette egyedül prépostja kizárólagos jogának, hanem felemelte tiltakozó szavát, valahányszor az, ha mindjárt emberi gyengeségből is, ellenére vagy egyenes kárára, sérelmére cselekedett. Ezt bizonyítja épen Erigyes jelzett tiltakozása is, a mi különben nem volt az első, eset s nem is az utolsó a jászai prépostság életében. Épen így tiltakozott Mihály mester a konvent nevében Miklós elődje, Pál prépost ellen 1350-ben, ki az anyagiak szeretete miatt, »ob rerum amorem« — mint ő mondja — a konvent törvényes tiltakozása ellenére megengedte a szepsieknek, liogy a jászai egyház birtokainak határain belül szőllőt ültethessenek;2) épen így tiltakozott dános konventi jegyző a szepesi káptalan előtt János jászai prépost ellen 1400-ban. midőn a rend tulajdonát képező, de Zsigmond királytól Pányi Eerencznek adott közadót s a jászai malom felét 250 arany forintért zálogba vette Pányi Ferencztől a rendtagok megkérdezése nélkül.8) Hasonló esettel állunk szemben az érintett alkalommal is. Gagyi Mihály fia Péter elfoglalta a prépostságnak Abaujvármegyében lévő Perecse nevű birtokát. Perre kerülvén a dolog, Tamás országbíró elrendelte a hivatalos visszafoglalást. Miklós prépost azonban megelégedett három ekényi földdel, holott a birtok öt ekényi volt. Ez a tény adja Erigyes ajkára a kemény szavakat, melyek élénken tükröztetik vissza az egész konvent gondolkodását is, melynek nevében és megbízásából beszél : . . . »Miklós prépost — úgymond — nem jogilag, de tényleg mégis prépost, . . . kit nem a konvent választott az ő törvényei szerint, kit hivatalos feljebbvalója nem erősített meg a kánoni törvények szerint, de teljességgel urunk, Lajos király erőszakolt be a prépostságba, ... a konvent megkérdezése nélkül intézkedett mint prépost ... ha ugyan megérdemli, hogy prépostnak neveztessék (si prepositus dici mereretur); eljárásán ') Lajos király erről szóló oklevelét közli Mallyó ; Brevis notitia cire. Hung. ord. Praem. cz. kéziratos müvében, 165. 1. 2) Jászai házi levéltar : fasc. IV. 25. 3) ü. o. fasc. VI. 72.