Századok – 1905

Értekezések - VÉRTESY JENŐ: A Képes Krónika irodalmi jelentősége 1

A KEPES KRÓNIKA IRODALMI JELENTŐSÉGE. I. Nisartl 1844-ben adta ki frauczia irodalomtörténetét. Szakított a hagyományos felfogással s elválasztotta a nyelvemlékeket az irodalmi emlékektől. Szerinte az irodalom ott kezdődik, a hol a művészet. Azokat a müveket teszi tanulmánya tárgyává, melyekben a nemzet lelkét érzi. Es megkezdi irodalomtörténetét a régi franczia krónikásokkal : Vűlehardouinnal, Froissart-ral, Joinville-lel, Commyne-ne\. Azon emlékekkel, a melyek egyszerre történelmi és irodalomtörténeti emlékek : Francziaország harczos, nehéz és dicsőséges története a kora középkor hűbéri lovag-királyságától XI. Lajos hatalmas egységes államáig, elmondva olyan nyelven -s olyan formában, a mit az irodalom is büszkén vall a magáénak. A magyar irodalom ennyit nem tud fölmutatni. A magyar nyelv emlékei is nagyon töredékesek. Az egy Halotti Beszéd ad valamit mutatóba a nemzet középkori darabos, zordon nyelvéből ; a többi apró töredék, sőt egyes szavak, kiszedegetve oklevelekből és krónikákból. Kevés emléke egy viruló, bátor és eszes nemzetnek. A többi elkallódott vagy talán nem is volt. A kor dicsőséges emlékezetét deák nyelven írták le. Deák nyelven, de magyar szívvel, magyar lélekkel. Bármily különböző is történelmi hitelességük, megrontván azt a buzgó keresztyén naiv hite s a tudákos clericus bölcsesség egyaránt, e kútforrásokban megérezni a nemzet lelkét. Arra azonban mégis formátlanok, hogy koszorút lehessen kötni belőlük mint a magyar nemzet első irodalmi munkáiból. Mindannyian, mind az Arpád-SZÁZADOK. 1905. I. FÜZET. 1