Századok – 1905

Történeti irodalom - Kollányi Ferencz: A Magyar Nemzeti Muzeum Széchényi országos könyvtára 1802–1902. I. köt. Ism. Császár Elemér 957

TÖRTÉNETI IRODALOM. 959 És végre van még egy rendeltetése, általánosabb az utóbbinál. Nincs a magyar tudomány munkásai között egy is, a ki tanulmányaiban, munkája közben ne szorult volna a Muzeum gazdag gyűjteményeire s első sorban a könyvtárra. Mindannyian, az egyetemi hallgatóktól kezdve az egyetemi professorokig, használtuk az ott fölhalmozott kincseket, élveztük az áldásos intézet jótékonyságát, a melylyel - - hála a tisztviselők figyelmes támogatásának és nagy szakismereteinek — igen könnyen és nagy haszonnal élhet minden kutató. Lehetetlen, hogy a muzeumi látogatók közül a komoly munkások ne érdeklődnének azon intézet sorsa iránt, a melynek annyit köszönhetnek. Nem tudom, de erősen hiszem, hogy az előttünk fekvő munka tudós szerzője, maga is Miller utóda a Széchényikönyvtárnál viselt állásában, érezte, hogy könyvét nemcsak a művelődéstörténet búvárai, hanem mindazok kezükbe fogják venni, a kik tudománynyal foglalkoznak. Ezért szerkesztette meg könyvét olyan praktikusan, hogy nemcsak a szaktudós, hanem minden érdeklődő kényelmesen használhatja. Ellátta bő tartalom-jegyzékkel s pontos, részletes név- és tárgy mutatóval, úgy hogy a tartalmat átfutva mindenki rögtön megtalálhatja azt a mi kiváncsiságát, érdeklődését fölkeltette, s egyszersmind maga a tartalom-jegyzék, mint az egésznek kicsinyített képe, ügyes tájékoztató a munka tárgyáról. Bennünket az egész könyvből legjobban az a meg-megűjuló, de soha meg nem szűnő küzdelem ragadott meg, melyet a nemeslelkű grófnak egyfelől Millerrel, másfelől a nádorral s az udvarral kellett vívnia ; épen azokkal, a kiket legjobban lekötelezett. Különösen megható Széchényinek és Millernek, a könyvtár őrének majd a Muzeum első igazgatójának, aprólékos gonddal megrajzolt viszonya. Magunk előtt látjuk Millert, a XVIII—XIX-ik század fordulójának egyik legérdekesebb, legkülönösebb egyéniségét. Jelleme csupa ellentétes vonásból alakult. Német születésű és mégis tüzes hazafi ; de magyar érzése mellett is magyarúl egy Bévaitól eltulajdonított fordításon kívül (Scipio álma) semmit sem bocsátott közre; új állását gróf Széchényinek köszönhette,2) és ezt az állást arra használta föl, hogy ura ellen apró intrikákat szőjjön ; míg egyfelől folyton fizetésjavításért meg czímekért eseng, másfelől ') Ballagi Géza szerint (Politikai irodalom, 565. 1.) ő volt a szerzője annak a német nyelvű röpiratnak (Gedanken über die Nationaltracht der Frauenzimmer in Ungarn), mely Hoffmann Lipót hírhedt Ninive-je ellen védelmébe vette a magyar nemességet és a magyar ruha viseletét. a) Azelőtt nyugalmazott nagyváradi jogakadémiai tanár volt.