Századok – 1904

Tárcza - Vegyes közlések - Szádeczky Lajos felolvasása a csíki székely krónika eredetéről 997

TÁRCZA. 997 érdeméhez. Ezt az »igen-igen nagy szolgálatot« az egyháztörténetnek és általában hazánk történetének, jóval előttem megtették azok, a kik már 1882-ben közrebocsátották az ide vonatkozó okleveleket. Debreczen, 1904. nov. 10. ZoLTAI LiJOS. VEGYES KÖZLÉSEK. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA második osztályának nov. 7-iki ülésén Szádeczky Lajos 1. tag tartott felolvasást a csiki székely krónika eredetéről. Több mint száz esztendeje foglalkoztatja a történetírókat ez a krónika, mely 1796-ban került napfényre egy soha nem látott 1695-iki másolatból, melynek eredetijét állítólag 1533-ban régi oklevelekből szerkesztették össze Csikban, Sándor Menyhárt várában. A krónika másolatát Farkas János világi pap juttatta Csiksomlyóról Aranka György kezéhez, ki a XVIil-ik század utolsó évtizedében egy tudós társaságot alakított Marosvásárhelyen, egyebek közt abból a czélból, hogy nyomtatásban terjeszsze a magyar história időről-időre előkerülő forrásait. Farkas János a megindítandó forrásgyűjtemény számára küldte Arankának a krónikát, mely kéziratban hamar el is terjedt Erdélyben, de nyomtatásban csak 1818-ban jelent meg. Hitelessége mindjárt akkor gyanúsnak tetszett ; mindamellett voltak többen, még tekintélyes történettudósok is, kik a székely krónikát védelmökbe vették. Horváth Mihály hitelesnek tartotta, Szabó Károly heves irodalmi harczot vívott érte, Jakab Elek haláláig hitt benne. Hogy hamisítvány, azt Nagy Géza mutatta ki meggyőző okokkal. Különben a krónika koholt volta kézzel fogható. Oly dolgokról tud, melyekről más források egy szóval sem emlékeznek. Beszél a székelyek eredetéről, elmondja őstörténetüket, leírja az ősi pogány vallás szertartásait, az ősi székely intézményeket, megteremti a székelyek papi fejedelmét, a mesés rabonbánt, szól a székelyek ősi áldozó poharáról, megtérésükről a keresztyén hitre ; elmondja, hogy Árpád meglátogatta Budvárát, a honnan magával hozta a vérszerződés pontjait ; majd Kálmán királylyal feleségül véteti Sándor István rabonbán Druzilla nevű leányát s lakodalmán szerepelteti Szent László királyt, a ki ott a székely áldozó pohárból iszik stb. Szádeczky kutatásai kiderítették, hogy mindaz mese, a mit a csiki székely krónika eredetéről eddig hirdettek. A krónikát 1796-ban Sándor Zsigmond koholtatta papokkal és ügyvédekkel, részint hogy családja az Aporok ellen folytatott nagy perét megnyerje, részint hiúságból. Előbb megíratta a család genealógiáját, megtévén Zandirhám rabonbánt első ősének ; azután SZÁZADOK. 1904. X. FÜZET. 68