Századok – 1904

Tárcza - Vegyes közlések - Katona Lajos értekezése a Teleki-codex legendáinak forrásairól 86

86 tárcza. maradt meg. Ez a sors jutott Radvánszky János költeményeinek is. Versein Balassa és Zrínyi hatása érezhető, de csakis ók szárnyalják túl régi költőink közül. E liatás mellett is a való érzelem szólal meg verseiben : szerelme ahoz, ki később felesége lön s a kihez még élete alkonyán is oly szép leveleket írt. hogy minden levelét prózában szerkesztett költeménynek tekinthetjük. Ezért ha nem nagy is költeményeinek száma, de értékük számuknál nagyobb. Nyelve magyaros, erőteljes; kifejezései választékosak, költői képei szépek, itt-ott magasabb szárnyalásúak ; érzése mély. ékesítve a nemes szerelem zománczával. Radvánszky János, György fia, 1666-ban született. Már zsenge korában megzavarja tanulását a jezsuiták besugására Szelepcsényi érsek és kényszeríti atyját, hogy fia mellé a protestáns tanító helyébe »pápista praeceptort« rendeljen. Thököly felkelése változtat a dolgon, a ki restaurálja az eperjesi collegiumot. Radvánszky Jánost is oda küldi atyja a tanárok nagy örömére ; de már útközben többször menekülni kénytelen, s hol Lietava várában, hol kősziklák között lappang. Eperjesen szorgalmasan tanúi, bár tanulásában egyszer betegsége, másszor a »felzendült idő«, majd meg az iskolai ünnepélyek akadályozzák. 1687-ben nagy csapás éri : Caraffa Eperjesen agyonkínoztatja atyját, őt magát is kétszer börtönbe vetteti s nemcsak atyai, hanem anyai javaitól is megfosztja. Jóllehet elvesztett javait tíz évi fáradozás után visszanyerte, mégis mintegy százezer forint kárt szenvedett. Rákóczi felkelése kezdetén a kuruczokhoz csatlakozott. Mint ezredes bevette Zólyomot, Csábrágot. Később senator, kincstartó, 1704 — 1705-ben a fejedelem erdélyi plenipotentiariusa. 1706-ban a consilium oeconomicum alelnöke. A trencséni csata rá nézve is végzetes lőn. Menekülnie kellett. Eperjesen húzta meg magát. 1711-ben pedig Lengyelországba bujdosott. Később elfogadta az amnestiát. Visszatért hazájába, rendezte gazdaságait s felekezete érdekében többször kereste fel Bécset is. Azonban megint üldöztetést kellett szenvednie, akárcsak gyermekkorában ; de ez már nem érinti oly érzékenyen. Panaszolkodik ugyan leveleiben, de vértezi magát jelszavával: Nihil siíb sole novum est! Ily czímű bölcseleti ódájában visszapillantva életére, keserű tapasztalataira, köny csordul szeméből s nem jelszavában, hanem Istennél keres vigasztalást, a ki »letörli orczájárói könyhullatásait.« Felesége, kinek szerelmében mindenha enyhülést talált, 1737-ben. ő maga egy esztendővel később, hetvenkét éves korában halt meg. — Radvánszky Béla előadása befejeztével Katona Lajos 1- tag ismertette a Teleki-codex legendáinak forrásait. A codexet 1525 —1531 között írták. Aranka György ajándékából került a Telekiek marosvásárhelyi könyvtárába. Legérdekesebb részét három legenda teszi. Az első szent Anna életrajza és csudáinak elbeszélése ; a második