Századok – 1904

Tárcza - Vegyes közlések - Szily Kálmán: Az ellentétre alapított analógia 902

902 TÁRCZA. kezett s azok egyes kiválóbb példányait be is mutatta. Előadását a nagy Humboldt Sándor hosszabb hozzászólásra méltatta. A nevezett férfiak mindannyian jeles szerepet vittek itthon is hazánk akkori kulturális életében. Közöltük e néhány adatot róluk, hogy tisztelettel adózhassunk emiékezetöknek. VEGYES KÖZLÉSEK. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA október 3-án összes ülést tartott, melyen a főtitkár egyebek közt gr. Széchenyi István munkáinak új kiadásáról tett jelentést. Említettük már, hogy az Akadémia az állandó Széchenyi-bizottság javaslatára Széchenyi Istvánnak régebben megjelent s jórészt elfogyott munkáit öt kötetben újra ki fogja adni.1) E kiadásból most jelent meg Széchenyi aczélmetszetű arczképével az első kötet, mely a Hitel és Világ cz. műveket foglalja magában. A kiadáshoz Gyulai Pál írt bevezető tanulmányt Széchenyi István mint író czím alatt, míg Kautz Gyula az egyes művek értékét. különösen közgazdasági szempontból méltatja. A kötethez függelékül becses Szójegyzék is van csatolva, mit Szily Kálmán állított össze nagy gonddal. Az összes ülést nyomban követte az első osztály ülése, melynek egyetlen tárgya volt Szily Kálmán r. tag értekezése az alkalmatos, kellemetes, szemérmetes, szerelmetes, szorgalmatos s a többi hasonló képzésű melléknevek etymologiájáról. Az értekező, ismertetvén az ilynemű képzések megfejtésére irányuló eddigi véleményeket, maga ezektől eltérőleg nem a hasonlóságra, hanem az ellentétre alapított analógia útján kisérlette meg a kérdéses szóalakok magyarázatát, olyformán, hogy azok egyszerűen mint a megfelelő főnevekből (alkalom, szemérem) szabályosan képzett tagadó melléknevek (alkalmatlan, szemérmetlen) ellentétesei állottak elő. A második osztály okt. 10-iki ülésén Ballagi Aladár r. tag foglalt széket A spanyol inquisitió czímű történelmi tanulmányával. Az inquisitió intézményét annak a kornak anyagi, szellemi és erkölcsi tükrében mutatta be, a melyben megszületett. Az inquisitió czélja a spanyol egység megalapítása volt. Ez egység külső ellenségei az arabok, belső ellenségei a zsidók, kik a fajban rejlő különbözőség miatt nem bírtak a spanyol néppel egybeolvadni. A folytonos üldözés miatt nagy tömegekben tértek ugyan át a keresztyénségre, de állandó volt az a vád ellenök, hogy megtérésök nem őszinte s csak roppant kincseik megtartásáért vették fel a keresztséget. Katholikus Eerdinánd tehát, a mint trónra lépett, hogy a spanyol faji egységet megteremtse, a pápa enge») Olv. Századok, 1903. 776. 1.