Századok – 1904

Történeti irodalom - Schmitt; John: The Chronicle of Morea. Ism. Kropf Lajos 894

TÖRTÉNETI IRODALOM. 895 a tudományos világ franczia (Buchon), olasz (Karl Hopf) és spanyol változataiban. Az utóbbit aragoni krónika név alatt Libro de los fechos stb. czímmel közölte Don Fray Jóban Ferrandez de Heredia. Mindezek azonban csak többé-kevésbbé pontatlan fordításai a krónikának. Csupán Buclion adott egy részletet az eredeti görög szövegből. A Bury-féle kiadásban, melyet a bajor királyi Akadémia a Zographos-díjjal tüntetett ki, dr. Schmitt lipcsei tanár az eredeti szöveget közli a párisi, kopenhágai és turini kéziratokból, talpraesett bevezetéssel látván el az új kiadást. A krónikának tartalmát és annak történelmi értékét a 8-ik fejezetben tárgyalja. Igen érdekes még irodalomtörténeti tekintetből a 10-ik fejezet is, mely kimutatja azt a befolyást, a mit a krónika Goethe Faust-jára tett. A krónika azzal kezdi el a történetet, hogy elbeszéli, mikép írta le Bemete Péter a pápának a szent-föld szomorú állapotát, a ki erre keresztes hadjáratot hirdetett a szaraczénok ellen. Ezután rendkívül összekuszálva és sok tekintetben hibásan adja elő az első és negyedik keresztes hadjáratok eseményeit egy előbeszéd-félében (prologus), mely után a moreai félsziget és Athén történetének főbb mozzanatai következnek a frank uralom idejében 1204 és 1292 között. A dátumokat illetőleg azonban ennek a kiadásnak a rendezője sem tudott egészen megbirkózni az időrenddel, s ezért csakis a bevezetésben és a különféle indexekben a könyv végén ad némi útmutatást a krónika során elbeszélt események és a szereplő egyéniségek korát illetőleg. így pl. a krónika elején el van mondva, hogy a Francziaország déli részéből jött keresztesek Velencze irányában lekötelezve érezvén magukat azért, a miért a köztársaság gályákat kölcsönzött nekik s azokat fölszerelte számukra, katonai segítséget ajánlanak Yelenczének fegyveres expeditiójához »Tsara« ellen Sclavoniában, mely alkalommal Zára csakugyan Velencze birtokába került. Nem sikerült fölfedeznem, vájjon dr. Schmitt említi-e valahol, hogy a város 1202 nov. 24-én hódolt meg. Meg van említve az is, hogy Joanisa (Kalojoanes 1197— 1207) bolgár király hadseregében sok kun fegyveres harczolt a frankok ellen ; továbbá egy más helyen, hogy a sevastokrator azt ajánlja a császárnak, hogy zsoldosokat toborozzon mindenhol a külföldön : Németországban, Magyarországban, Szerbiában, Törökországban és Kumániában a frank lovagok ellen. A Pelagoniánál vívott csatában (1259) Theodoros megparancsolja magyar nyilasainak, hogy nyilaikat a tömeg ellen zúdítsák; ugyanekkor Geoffroy de Bruyères foglyúl esik.