Századok – 1904

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihálynak Vlad Drakul oláh vajdáról szóló költeménye és annak kútfői értéke 874

882 BLEYER J. BEHEIM M. VLAD DRAKUL OLÁH VAJDÁRÓL STB. logiai egybevetés sem nyújthat oly érvet, mely az én felfogásom ellen szólna. Beheim költeményének vége felé beszéli, hogy három szerzetes, köztük a Jakab nevű is, nem messze kolostoruktól találkozott Drakul vajdával, a ki Szerbiából Oláhországba tért vissza. A vajda azt kérdezi az egyiktől, hogy milyen véleménynyel van róla. A megrémült szerzetes hízelgéssel válaszol. Erre Drakul a másik­hoz fordul ugyauazzal a kérdéssel, a ki azonban bátran és őszintén a poklot jósolja neki. Ennek a feleletével a vajda meg volt elé­gedve és szabadon bocsátotta, a másikat azonban, mert nem mondta az igazságot, megölette. És mi történik a harmadikkal, Jakab szerzetessel ? A két bejegyzés és Ebendorfer ezt az ese­ményt nem említik, az ujságlapok pedig csak két szerzetesről szólnak, a mi nemcsak anekdotaszerűbb, hanem valószínűbb is. Itt Beheim vagy önkényesen szerepelteti Jakab szerzetest, talán hogy elbeszélésének hitelét emelje, vagy pedig, a mit inkább hiszek, félreértette a szerzetes elbeszélését. Máskülönben Beheim költe­ményének e része is, eltekintve a nagyobb részletességtől, már csak azért is hitelesebb a többi tudósításnál, sőt lényegében kétség­telenül hiteles, mert a szerzetesek nevét és rangját, az esemény helyét és körülményeit is pontosan és szabatosan említi. Hogy a bejegyzésekben és Ebendorfernél ez az esemény nincs elbeszélve, ennek oka talán a három tudósító papi jellegében keresendő, a kik röstelkedtek a gyáva és hizelgő szerzetes eljárásán. Mindez azonban csak feltevés ; de ennél többet Schullerus sem adhat a maga álláspontjából. Ezzel czikkem végére értem. Szorgosan mérlegelve mindent, a mit Schullerus a tőlem és később Conduratutól megállapított kútfői hitel ellen felhozott, még inkább megszilárdult az a meg­győződésem, hogy Beheim és az összes tudósítások egy közös, Jakab szerzetestől vagy ennek egy társától származó följegyzésre mennek vissza. Ezt a följegyzést, mely semmiesetre sem volt nyomtatott újságlap, — ilyenek valószínűleg csak a vajda vissza­helyezése után, 1476-tól kezdve jelentek meg, — Beheim a szerze­tes elbeszélése nyomán kibővítette és részletezte ; tudósításának legfontosabb részét pedig, mely Drakul elfogatásáról szól, a bécsi udvarnál szerzett értesülései alapján írta. Mivel tehát legközelebb állt oly forrásokhoz, melyekből aránylag megbízható értesüléseket szerezhetett, költeményének történeti hitele kétségtelenül nagyobb, mint a többi, hozzá közel álló tudósításé. De azt hiszem, hogy fejtegetésemből az is nyilvánvalóvá lett, hogy kútfői értéke nem­csak viszonylagos, hanem legtöbb részében — kellő bírálattal fel­használva — absolut is. BI.EYER JAKAB.

Next

/
Oldalképek
Tartalom