Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - II. közl. 837

854 ТН/VLLÓCZY LAJOS» A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN. elnyomván, már csak cserjék, nyomorult derekú törpe példányok maradnak az eredeti nemből : azonkép a római elem is — a nélkül, hogy irtott volna — legyőzte a régi birtokost. A régi pásztoristen Silvanus neve alatt megmaradt azokon a helyeken, a hol dalmata megfordult, s ennek az erdei manónak mindenfelé emléket emeltek. Nem bántották a kecskelábú Pánt sem, a ki déli vidékről hihetőleg görög réven került ide, s vele együtt a Drina nevére átalakított régi erdei istennő hirdeti a régi illyr természeti vallás nyomait.1) Uralkodóvá lett azonban az isteni Róma, a Caesarok cultusa, mely a császár személyének ezt az eszményítését tán örökre bevéste a Balkán-félsziget népeinek az elméjébe, s az Olympus isteneinek a maga módja s rendje szerint való tisztelete.3) A keleti istenségek cultusa is nyomokat hagyott,3

) de ezek csak szórványos emlékek, nem mint Dácziában s Pannóniában, a hol nagyszámú keletről betelepített népségek éltek római jelzet alatt. Még leginkább Mithrának, a napistennek, s a kőből született bálványnak imádása terjedt el, mely itt is — mint a római területen általán — a keresztyén eszmének az árnyaként jelentkezik.4) Tartós uralma azonban nem következett ezeknek az eszméknek, mert római-latin volt e tartomány, melynek illyr alaprétege csakhamar összeforrt vele. A keresztyén eszme fogott össze a rómaiassággal s tört magának utat a tengerparttól befelé is, mindenütt hosszas ellenállás, nagy szenvedések árán foglalván el a tért, míg végre győzött. THALLÓCZY LAJOS. ») Schneider: A. E. M. IX. 34. 63. Patsch: Glasnik, 1894. 468.1. Lianna, Silvestris, Nymphis a Bulid közölte feliratokban. Venus Bacca, helyi jelentőségű istennő Salonában. Bui. VIII. 37. •) Jupiter Coelestis, Neptunus, Apollo, Saturnus, Mercurius, Venus, a dalmácziai feliratokban Buliénál. Bóma papja Bistuában. Ezek mellett kétségtelenül megvoltak a törzseknek hasonló fogalmat képviselő törzsistenségeik. 3) Jupiter Doliohenus, Barlasa sacerdos, Isis, Serapis, Medauro Augusto. Gelcic : Storia di Bocche di Cattaro. *) Bácziára 1. Király Pál : A sarmi-zegetusai mithraeum. Arch. Közi. XV. Pannoniára Bojnicic : Denkmäler des Mithras-Cultus in Croatien, 1887. Petrae genetrici, C. I. L. Suppl, 8679. Soli Deo, Bulid 869. Dalmácziára Bui. VIII. 38. Boszniában Golubid mellett Bihács körűi, tehát pannon földhöz közel leltek egy mithraeumot. Tomascliek Z. Kunde der Haemus Halbinsel. Wien, 1882. 34. 1. W. M. III. 49—55. Legszebb s a Mithra-cultus terén új motívumot tüntet fel a Patsch leírta konjicai mithraeum, mely a IV. századig állott fen. Glasnik, 1897. 629—656. és W. M. V. 352. 1. Leltek Őitluk mellett is egyet. Glasnik, 1899. 116. A kései római cultus emlékeiről Novotny : W. M. 296—302. Az Abraxas gemmákról Truhelka, W. M. III. 528—9. V. 344—5. 1.