Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - II. közl. 837

A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN. 841 a Via Egnatiát,1

) majd Salonától a Duna felső folyásáig nyitván meg az eladdig csak nehezen megközelíthető világot. Semmi sem bizonyítja jobban a római impérium ebbeli .alapvető munkásságát annál a körülménynél, mint hogy a mostani fokozott hatású eszközökkel rendelkező úthálózat is megtartotta a régi fővonalak irányát.2

) Korunkban igaz, hogy az adriai háromszög történeti oldala észak-nyugat felé fordult, többé nem Salona a központ, az új Itália különszerű fejlődésnek az eredménye, s mindezen mozzanatok lényegesen elütnek a római korszaktól, de megdönthetetlen tények bizonyítják, hogy a bosnyák és herczegovinai belföldet, valamint az egész Adria-melléki területet, kulturájokra czélozván, legelőbb a rómaiak szántották fel, gyümölcsözővé ők tették. Az utak építése módja természetesen nem hasonlítható össze a modern útépítés rendszerével. Tekintve azonban a primitiv eszközöket, a római útépítés Dalmácziában is tanúbizonyságot tesz a rómaiak kőfejtő ügyességéről, melynek itt. a hol a »kövek szülőanyjának« a Petra Genetrix-nek áldoztak, ugyancsak tág tere nyílt. Útjaikat általán véve a színtér lejtési viszonyaihoz alkalmazták, a nagyobb elgátlásokat és bevágásokat kerülték. Meredek helyeken a lejtő felé nyíló oldalt fallal zárták el, s bár eddig nem akadtak biztos nyomra, a mélyedéseket áthidalták.3) Karstos területen arra szorítkoztak, hogy a kiálló .szirtdarabokat letördelték, a szakadékokat pedig görelylyel töltötték fel s a felkavicsolt úttestet azután szegélykövekkel vették körül. Ezeken a hegyi utakon gyakran látni valószínűleg mesterségesen bevájt keréknyomokat,4) olykor egy, olykor két kerék számára. Bosznia nyugati részén és Herczegovinában már úgyszólván müutak készültek, a mocsaras talajt kövezték s megfaragott szegélykövekkel övezték. Míg a hegyi utak szélessége ') Épült 168-ban Kr. e. Tafel Th. De via militari Bomanorum. Tübingae, 1842. a) A Dinarán Stoíiste és Prolognál átvezető utak ma is közhasználatban vannak ; a Spalató felé vezető vasút az Arzano nyergén fog haladni. A Crljevica nyergén tervezett út összeesik a rómaival, s a Borava-glaván Livno mellett épített római út iránya szerencsésebben van megválasztva a mainál. Ballif id. m. a) Ballif id. m. — Jíretek : Die Handelstrasse von Belgrad nach Constantinopel. — Blau 0. kutatásai. — Stix E. Das Bauwesen Bosniens. Bécs, 1877. — A vezérkar leíró osztályának adatai. *) Ezekre legelőbb Ballif figyelmeztette a régészeket, s az ő érdeme, hogy e gyakran alig látható nyomokat megállapította. A nép kola isla-пак (a hol a kocsi járt) nevezi e nyomokat. — Az akkori nyolcz küllős szekerekre példát 1. Tocilescu : Tropaenm Trajani, 48. 1. 57. ábra.