Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - II. közl. 837

838 THALLÓCZY LAJOS. dolga, hogy a belföldet hozzáférhetővé tegye. A parttal majdnem párhuzamosan haladó utak a tengermelléki főbb helyeket kapcsolták össze, nevezetesen Skardonát, Salonát, Epidaurumot és Risimumot. Ezekből a központokból ágaztak el a Száva felé vezető utak, mint a shardona-servitiumi (Gradiska), a salonaservitiumi, a salona-marsoniai (Brod), a narona-sirmiumi (Mitrovicza) s az Epidaurumból (Ragusa-Vecchia) részint a Szávához, részint a déli Illyria felé vezető főutak. A nagy utak építését a Kr. u. első században kezdték, a hálózatot abban az arányban bővítvén, a mint a Pannóniával való összeköttetés s a birodalmi határ védelme megkívánták.1) Az említett térképen feltüntetett úthálózat a maga tökéletlenségében is vonalakban megrajzolt históriai fejlődésnek a vázlata, melyben az egyes központok a római életnek és közlekedésnek ütőereit jelzik. Ilyen központ északon a mai Banjaluka,3

) a római Ad Ladios, hol a Skardonából, Salonából és Naronából a Száva észak-nyugati vonala felé vezető utak egyesülnek s Ad Fines-nél (a mai Laktasi) lépik át az akkori pannon-dalmát határt, a Száva-alja akkor természetes déli tartozékát képezvén a római Pannóniának. Banjalukából Gradiskáig (Servitiumig) jutott az utas, innen ha észak-nyugatnak tartott, Sisciát (Sziszeket) érte, ha meg keletnek a Száva folyásával párhuzamosan haladt, a másik nagy római emporiumba, Sirmiumba (Mitrovicza) jutott. A két nagy Száva-parti emporiumból azután észak felé folytatódott a nagy közlekedési hálózat. Sisciából a Krajna-Karinthia-bécsi vonal ágazott ki, míg Sirmium a mai Vinkovce, akkor Cibalae útján a Duna-jobbparti nagy országúttal állott összeköttetésben, mely Aquincumig, tehát a Duna-vidék gyűjtőpontjáig vezetett. A bosnyák azonkori belföldnek középpontja ugyancsak a mai fővárosnak, Sarajevonak a környékére utal.3

) Ugyanis J) Legelőbb a Salona-Andetriumi (Muő), a Via Glabiniana készült el. Kr. u. 16-ban 178,000 lépés hosszúságban elkészült a Salonától a ditiók földjére vezető útvonal, melyen a bányavidékkel közlekedtek. Három-négy évvel később (19—20. Kr. u.) a nevezett úttal párhuzamosan 156,000 lépés hosszúságban az az út épült, mely Triljtől Ad-Matrium (G. Vakuf) tájékára vezetett. Biztos adataink csak ezekről az utakról állapíthatók meg. s) Ad Ladiost Trn-nel azonosítják sokan, s Castrât teszik Banjaluka közelébe. Ballif Castrât Dobrinje és Bavici közé helyezi. A kérdés topographiailag igen érdekes, de történet-földrajzi szempontból nem szorúl hosszabb bizonyításra, hogy a központot csakugyan Banjaluka vidékén kell keresnünk. s) Vájjon a régi Stanecli csakugyan azonos-e a mai Blazuj-ja.1, vagy a mostani ilidíSei fürdő területén felfedezett romok még közelebb hoz-