Századok – 1904

Értekezések - VÁCZY JÁNOS: Báró Eötvös József politikai művei 821

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF POLITIKAI MÜVEI. 835 nyos biztosítékokról és a kormány felelősségéről beszél. Itt már az eszmék ellentétei mintegy magok után vonják a szerkezeten és előadáson végigvonuló ellentétek egész lánczolatát. De nélia egy-egy mondatában nyilatkozó ötletessége alkotja az ellentétet. Példáúl Agricola egyik levelében panaszkodik a gazdaságban szenvedett veszteségei miatt, a miért egy ideig nem is írt; ezt nem csodálhatni : »hisz' — úgymond — a kutyabőrön kívül, melyre nemeslevelét írták, s melynek köszönheti, hogy nem tizet, hová tekintsen vigasztalás végett a magyar földesúr, ha nem bárányai bőrére, melyeken minden földi reményei teremnek, s melyek nélkül ép oly kevés jövedelemre számíthatna, mint a haza tőle szed.« — »Róma — folytatja — sokszor az ekénél kereste nagy státusférfiait ; jó lenne, ha azok, kik magukat nálunk nagy státusférfiaknak tartják, néha az ekéhez térnének vissza.« Más helyütt Széchenyi hasonlatából indúl ki, a ki az alkotmány és ruha között vont párhuzamot. »Én — írja Eötvös — e hasonlatot helyesnek tartom, főkép nálunk, hol ruha s alkotmány, mindkettő igen szűk s igen sujtásos; s vájjon, kérdem, ki hallotta valaha, hogy valaki rongyos és használhatlan ruhája ellen panaszolkodva, abban, hogy ruhája igen ócska, nagy megnyugtatást talált volna?« Midőn nyolczszázados alkotmányunknak régiségével érveltek ellene, felhozta, hogy a francziáknak tizennyolczszázados alkotmányuk volt s mégis megváltoztatták, mert — úgymond — »új csizma szorítani szokott, de báruii kényelmes soká hordott csizmában járni, eljő a nap, midőn talpa annyira elkopott s fejebőre úgy szétszakadt, hogy mégis újról kell gondoskodni.« Azoknak, a kik a külföldi intézmények átültetésétől féltek, mert — mondák — nem illenek a magyar szellemhez : vén gazdáját hozta fel példáúl, a ki jó és becsületes ember, de mihelyt a gazdaságban valami újításról van szó, az öreg aggodalommal csóválja fejét s mindig csak az a véleménye, hogy »teljesen hiszi, miként e dolog jó lehet akárhol, de a mi földünkre nem való; mintha a Mindenható épen csak kis birtokomat teremtette volna ügy, hogy annak szükségkép minden három esztendőben parlagon kell maradnia.« Az ilyenekben Eötvös közel jár Deák Ferencz szemléltető előadásához. Pályája elején írt műveiben megvan az író erős lelke-