Századok – 1904

Értekezések - VÁCZY JÁNOS: Báró Eötvös József politikai művei 821

832 VÁCZ Y JÁNOS. nyokhoz való kapcsolata annál könnyebben tisztázható. Ez volt az 1865-ben összehívott országgyűlésnek legelső feladata. Világosan kimondá Eötvös, hogy ősi alkotmányunkért folytatott százados harczaink mind azon egy okra vezethetők vissza, hogy »a viszony, melyben hazánk a birodalomhoz áll, soha tisztán meghatározva, hogy azon határvonal, mely a birodalom közös és Magyarországnak külön ügyeit egymástól elválasztja, soha szabatosan kijelölve nem volt ; s hogy azon jogok és kötelességek iránt, melyek a birodalommal való összeköttetésünkből származnak, Magyarország és a birodalom között soha egyetértés nem létezett.« De nem habozott azt is kimondani, hogy az 1848-iki törvények nem biztosították hazánk jogait a közösügyek elintézésének módjára nézve. Követeli e nagy liiány pótlását, és pedig úgy, hogy Magyarországnak e tekintetben épen annyi joga legyen, mint az örökös tartományoknak együtt véve. íme a kiegyezés alapgondolatának eszméje, a melyet mint elérendő czélt, Eötvös fejezett ki először szabatosan. De nem feledkezett meg azon biztosítékokról sem, a melyek a közösség határát csak addig engedik terjedni, a meddig a birodalom nagyhatalmi állásának fentartása szükségessé teszi. A birodalmi kapcsolatot tehát alkotmányos önállásunkkal, a melyet szűkebb korlátok közé szoríttatni nem engedhetünk, öszhangzásba kell hozni. S valamint a magyarnak nem lehet czélja sem a birodalom nagyhatalmi állásának feláldozásával vagy megcsorbításával, sem a másik monarchiának megrontásával munkálnia saját jóllétét : úgy az örökös tartományoknak netalán hasonló czéljai ellen szintén biztosítanunk kell magunkat. Ausztriának alkotmányos szabadságát most már mintegy a mi önállóságunk s elfogadható közjogi helyzetünk föltételéül kezdték tekinteni. Ez, noha az 1847-iki ellenzéki programúi már fölvette, még csak Deák Eerencz tervében foglalt helyet. Eötvös eszméi között ugyan szintén megtaláljuk, de 1865-iki programmbeszédében még nem elég szabatosan kifejezve. Mihelyt azonban az országgyűlésen felszólalt, már a Deák felfogását hangoztatta, s minden kétséget leküzdve, nyíltan követelte a kiegyezésnek az osztrák népek alkotmányos önállásában keresett föltételeit. Talán nagyobb bizalommal viseltetett az osztrá-