Századok – 1904

Tárcza - Vegyes közlések - A német orvos- és természettudomány-történelmi társulat 812

TÁRCZA. 813 A t. szerkesztő úr szíves kérelmének a legnagyobb készséggel adtunk helyet közlönyünkben, s a hozzánk beküldendő pótlásokat és javításokat — valamint a magyarországi latinság Szótárához, úgy a Magyar Oklevél-Szótárhoz is, a mennyiben az e ezélra rendelkezésünkre álló tér engedni fogja — mindenkor örömest közzé teszszük. íme mindjárt az első közlemény : ABRAKOS-PINCZE hibásan van értelmezve : scella ad conservandum pabulum; keller zur aufbewahrung von pferdefutter.« Feltűnő e magyarázat már azért is, mert nem hihető, hogy lónak való takarmányt a XVI. században pinczében tartottak volna. Még feltűnőbbé válik, ha az idézetet olvassuk : »az abrakos pynchében wr zóleyn termeth borok vannak.« E pinczében tehát nem takarmányt, hanem bort tartottak. Miféle bort ? Az idézetből kiérthető, hogy az abrakos pinczében rendszerint nem úr szőllején termett, tehát nem finomabb, hanem közönségesebb, cselédeknek való bort szoktak tartani. Az abralcos szóról tudjuk különben is, hogy a XVI. században cselédfélét is jelentett. »Én urunk szolgája vagyok, nem ő kegyelme abrakossa« (NySz.) : vagyis nem ő kegyelme ad nekem élelmet. Abrakos-pincze tehát nem egyéb, mint »cselédboros pincze.« AGY hibásan olvasva s hibásan értelmezve : (ansatz) ; mert az idézetek ezek : »algyw agyara való karika vas« és »allasfakon jo és szép egesz agyú szakalasok.« Nyilvánvaló, hogy itt az ágyúk ágyáról van szó, a mit ma laffettának, ágyútalpnak szokás nevezni. A puskának agya is (kőiben), ágya is (schaft) van (Márt. 1807), de az ágyúnak agya nincs és nem is volt. — A NySz.-ban helyesen: »tormenti pegma ; laifette.« AL. E czikkből »Zenthbenedekkalya« törlendő, mert ez voltaképen Szent-Benedelc-Kála : ma Szentbékála. ARASZ : panni genus ; eine art tuch ? Helyesen : »ein leichtes, lockeres "Wollenzeug.« Nevét a franczíaországi Arras városától kapta. V. ö. Heyse : Fremdwörterbuch, »Harras» czím alatt. ASZTAL-TARTÁS : haushaltung ? Nem az. »A prédikátor asztaltartással nem tartozik« azt teszi, hogy a prédikátor nem tartozik a mesternek kosztot adni. BAKSA : equuleus, füllen. Már 1892-ben figyelmeztettem a Nyelvtört. Szt. használóit, hogy a baksáról ne gondalják, hogy valaha csikót is jelentett volna, mert a »fiillen«-nel való értelmezés Calepinus egy helyének sajátságos félreértésén alapszik. Cal.-ban ugyanis az equuleus szó így van magyarázva : »Gall. chevalet, Ital. poledro, Germ. Füllen, Ung. csikó, (vagy) baksa ; vagyis, a míg a franczia, olasz, német stb. magyarázók az equideus-t csak egy-egyféleképen értelmezik, addig a magyar (Szántó István) két jelentését említi, t. i. csikó és baksa. Ugyanígy tesz maga Cal. is, midőn az equuleusról ezt mondja : »pullus equinus. Est et tormenti genus, quo ad exprimendam e noxiis, consciisve veritatem Bomani utebantur : ita dictum ab equi forma.« — Moln. Alb. is két jelentését ismeri : csitkó, item *baksa<, csigázás. Pár. Páp.-nál is : csikó, item csigázás. — Cz. F.-nál »baksa« ; kínzópad, melyen a gonosztevőket kínozni szokták ; ugyanígy Ball.-nál baksa 1. folterbank. Igaz tehát, hogy equuleus : vagy csikó vagy baksa ; ném. füllen ; de nem igaz, hogy baksa = füllen. Ez épen olyan félreértés, mintha valaki ebből az adatból : deres = ném. bereift (oder peinbank), lat. pruinosus, azt következtetné, hogy peinbank = pruinosus.