Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - I. közl. 729

A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN. 751 tus Augusti pro praetore) igazgatta,1

) kinek székhelye Salonában volt, s ott voltak a katonai és polgári hivatalok is. A pénzügyek élén a pénzügyigazgató (procurator) áll. Dalmáczia hátmögével, Pannóniával, Noricummal, Dácziával, a két Moesiával (keleti Szerbia és Bulgária) egyetemben közös vámterületet (publicum portorii Ulyrici et ripae Thraciae) alkot.2) Egy darabig bérbe volt adva ez az Itáliával s Galliával szemben különálló vámegységben élő terület, később császári hivatalnokok kezelték. Az igazgatásnak súlypontja azonban a dalmácziai törvénykezésre esett, mely három törvénykezési, illetőleg közigazgatási területre oszlott, melyeket — épen úgy, mint Hispaniában, Siciliában és Istriában — conventusoknak neveztek. Az északi a skardonai volt, mely Itáliával szomszédos, középütt volt a salonai, délen a naronai conventus; megannyit a kerület főhelyéről nevezték el. A hódítás első századában, míg a városi elem még nem fejlődött annyira, hogy a conventus-szervezet alapját képezhette volna, a conventus voltakép azon törzseknek összességét teszi, melyek az illető területet lakták. Az egyes törzsek decuriákra oszlottak s a kerülettel szemben mintegy a járást képviselték.3) A mindinkább fejlődő városi elem azonban a törzsek szervezetére bomlasztó hatást gyakorolt. Egyfelől a katonaság, másfelől a folytonos érintkezés ledönték az addig egymástól teljesen független népségek közti válaszfalakat. Analog viszonyokat találunk Galliában is, hol ugyancsak független törzsekből (civitates) alakult meg a provincia.4) Az összesimulást hatalmasan elősegíté az évenként megtartatni szokott vallásos jellegű consilium, a tartománygyűlés, mely a császárság cultusát szilárdította meg. Ezeken áldoztak Bómának s Augustusnak (Bomae et Augusto), istenítvén az imperatort s áldozván az ő oltárán.6) Ugyanekkor választják ') Névsorukat Ljubió i. t. — W. Liebmann : Forsch, zur Verwaltungsgesch. des röm. Reichs. Lipcse, 1888. s) Domaszeivslti : Die Grenzen von Moesia superior und der illyrische Grenzzoll. А. Б. M. XIII. 129—154. — Patsch : Zur Verwaltung des illyrischen Zolles. Mitth. d. k. i. arch. Inst. Rom. VIII. 192. — Cagnat : Étude hist, sur les impôts ind. chez les Romains jusqu' aux inv. des barbares. Paris, 1882. 20—46. 11. — Határvámhelyek : Senia (Zengg), Sirmium (Mitrovitza), Guberevce (Stojnik mellett Szerbiában). s) Marquardt id. m. 301. 1. — A naronai conventus fontosságáról olv. Ciccarelli, 15. Salonáról Bulié Fr. Salona, colonia Martia Julia Salonae. Spalato, 1885. 1—34. 1. 4) Kuhn : Die städt. und bürg. Verfassung des röm. Reiches bis auf-die Zeiten Justinianus, II. 407. 1. 6) Skardonában. Augusti. Mommsen, C. I. L. 2810. Császári szentély volt Spalatóban és Naronában is.