Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - I. közl. 729

734 THALLÓCZY LAJOS. A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN. törzseké lett a hatalom. Pompejus vezére, M. Octavius, ki Caesar legátusát, C. Antoniust 49-ben az Adria vizeiben megverte, Illyriát biztosítandó, szövetségre lépett a delmatákkal.1

) Sok vér folyt még ezután is az ellenök vívott harczokban. Caesar vezérének, A. Grabiniusnak serege illyr földön majdnem egy lábig elveszett, s csak akkor hódoltak meg — még pedig fegyveres kézzel — a delmaták, mikor Caesar győztesen került ki a harczokból. Később megvallották a delmata követek, hogy a nagy Caesar hatalmas alakja előtt tiszteletet éreztek. Csöndben is maradtak, a míg élt, megajánlották az adófizetést és túszokat állítottak. Róma ezzel a behódolással mindössze csak annyit ért el, hogy — Salonát, a főhelyet kivéve, mely a delmatáké maradt — a tengerpartot birtokában tartotta; az a nagy balkáni előrenyomulás pedig, mely a század elején a skythákig vitte a római fegyvert, ismét a parton torlódott meg.2) Octavianus, kinek a brundusiumi szerződés (40-ben) Illyriát juttatá, hosszas harczok s nagy áldozatok árán végre megoldotta az illyr kérdést. Működése Illyriában két korszakra oszlik : az első korszakban Octavianus újra meghódítja a római birodalom e nyugati védvárát; a másodikban megtöri a lázadókat s a császárságnak egy életerős provinciáját, Delmatiát alapítja meg. II. OCTAVIANUS HARCZAI 35—33 KR. E. AZ ILLYR TÖRZSEK MOZGALMAI, RAETIA ÉS NORICUM MEGHÓDOLT ATÁS A. A NAGY ILLYR LÁZADÁS 6—9 KR. U. ISATO KÜZDELMEI ÉS BUKÁSA. Octavianus harczait az illyrekkel, vezérének Asinius Pollionak győzedelmei (40 39) nyitják meg. Megvette Salonát, a dalmát szövetség fővárosát a tengerparttal egyetemben, s ezért busásan megérdemelte a diadalmenetet.8) Octavianus ekkép megnyervén az alapot, többre törekedett. Neki, mint triumvirnek arra volt szüksége, hogy a senatusnak bebizonyítsa: »íme, ő Itáliát vad és nehezen fékezhető népeitől megtisztította, melyek folyton nyugtalaníták.«4

) Ezzel kellő világításba helyezte hivataltársának, Antoniusnak tétlenségét, s foglalkoztatta harczban edzett légióit, melyek mindinkább benne látták a köztársaság fejét. ') Caesar : De bello civ. VII. 9. a) Vatinius harczai a delmatákkal. Zippel, 208. 3) Cui laurus aeternos honorée Dalmatico peperit triumphos. Horatii Carm. Lib. If. Od. 1. 4) Appianus, IX. 16.