Századok – 1904

Történeti irodalom - Fayer László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyag-gyüjteménye. Ism. Döry Ferencz 58

történeti irodalom. 59 kerülhette el a megelőző büntetőjogi javaslatok sorsát, törvény erejére egyik része sem emelkedett. A bűnök- és büntetésekről szóló I. rész került először tárgyalásra a Karok és Rendek 1843 aug. 17-iki kerületi ülésében, majd később az országos ülésben, s szept. 9-én némi módosításokkal elfogadtatván, a főrendekhez küldetett át. Ezt követte a börtönrendszerről szóló III. rész, melyet a Karok és Rendek szept. 15—20-ig tartott négy ülésen szintén elfogadtak. A főrendek 1843 okt. 28-iki ülésük határozatához képest ez utóbbit vévén először tárgyalás alá, nem járultak hozzá az alsó tábla által javasolt magán-elzárási rendszernek egész kiterjedésében és egyszerre leendő behozatalához, s egyelőre csak egy mintaintézetben kívánták annak életbeléptetését; mivel pedig az anyagi büntető törvénykönyv a büntetések kiszabása tekintetében a magánrendszert vette alapúi, szükségesnek vélték annak módosítását, s azt kívánták, hogy a magán-elzáráshoz mért büntetésekre nézve olyan arány állapíttassák meg, mely »meghatározza ezen büntetések mértékét akkor, midőn ezek nem a magán-elzárás, hanem az ideiglenesen elfogadandó rendszer szerint lesznek kiállandók.«1) A börtönrendszer tekintetében engedtek a Karok és Rendek, s hatszori üzenetváltás után létre is jött a két tábla közt a megegyezés ; az anyagi büntetőjogra nézve azonban nem voltak hajlandók a főrendek kívánalmának eleget tenni, kik viszont e nélkül minden sürgetés ellenére sem vették tárgyalás alá a javaslatot, úgy hogy annak ügye a Karok és Rendek óvása után, mely szerint »azon erkölcsi ártalmakra nézve, melyek az I-ső rész elmaradásából keletkezendenek, a felelősséget magukról ünnepélyesen s a nemzet szine előtt ezennel elhárítják« 2) — végleg megakadt. A börtönrendszerről szóló javaslat eljutott ugyan az uralkodó elé, de szentesítést még sem nyert. A kanczellária ugyanis a megfontolásra szükséges idő rövidségét adván okúi, a kerületi börtönökre vonatkozó részek mellőzésével csupán a rabok helyzetének javítását czélzó ideiglenes intézkedéseket ajánlotta elfogadásra, a mikre vonatkozólag a király törvény alkotását nem tartván szükségesnek, az ideiglenes szabályzat kidolgozásával a helytartótanácsot bízta meg. Nem volt szerencsésebb a büntető eljárásról szóló II. rész sem, melyre nézve a Karok és Rendek az 1844 jan. 27-iki kerületi ülésben a választmány kisebbségének az esküdtszékek >) 1843/4-iki Magyarország közgyűlésének írásai, II. köt. 75. 1. ') U. о. IV. köt. 185. 1.