Századok – 1904

Értekezések - SZENDREI JÁNOS: A kassai Rákóczi-ereklye kiállítás 637

644 SZENDREI JÁNOS. A tárogató volt, mint tudjuk, a kuruczkor sajátos hangszere, mely a csaták zajában is lelkesítőleg sikoltott. Több példányt láttunk kiállításunkon. A legérdekesebbeket a krasznahorkai várból hozták. A kiállítás érdekességét és történeti értékét nagyszámú kép is emelte, mely képek azon idők kimagaslóbb egyéniségein s az akkori életen kívül, különösen csatajeleneteket ábrázolnak. Az európai csatakép-festők már a XVI és XVII-ik század török harczai óta mind a magyarországi harcztéreken folytatták tanulmányaikat. Számos külföldi, nevezetesen franczia, belga, hollandi, olasz, angol és német művész tartózkodott a kuruczvilág alatt hazánkban, festve és rajzolva az egymást érő ütközeteket s a festői fekvésű várakat. E művészi hagyomány hatása alatt keresték fel hazánkat a Rákóczi-szabadságharcz mozgalmas éveiben a Rugendasok is, midőn egyikök hosszasan tartózkodott Pozsonyban. Különösen lebilincselte őket a daliás magyar könnyű lovasság s a kurucz huszárság megjelenésében nyilvánuló festői hatás, miért is különösen művészi becsű fekete modorú metszeteikben nagy előszeretettel ábrázolták ezeket. Az öreg Rugendas György festő és rézmetsző 1666-ban született Augsburgban s 1743-ban halt meg. Yelenczén és Rómán kívül két évig tanult Bécsben is. 1705-ben Augsburg ostrománál háza és vagyona elpusztult. Ekkor látta először közelről a háborút, a melyet azután oly mesterileg rajzolt. Idősebb fia. ki 1774-ben halt meg, nemcsak atyja nevét, de művészetét is örökölte s tökéletesen annak nyomdokain haladt. Ifjabb йа I. Krisztián, ki 1781-ben hunyt el, ugyancsak mint csataképek metszője tűnt ki. A történeti képcsarnok által kiállított képek közül legérdekesebb volt a Rugendas által 1708-ban festett nagy csatakép, melyről a rézmetszetet a híres Schmidt József készítette. A lovas csata itt is kuruczok és labanczok között folyik s leghevesebb a zászló körűi. A hatalmas mozgás, az emberi test és a ló plasztikájának megfestésében igazi mesternek bizonyúl Rugendas ezen a képen is. A kép jobboldali előterében látjuk a három-tollas kurucz ezredes daliás alakját, a mint huszárjait az ütközet közepébe rohamra vezeti. Más négy kisebb képe egy sorozatból való, mely a huszárok hadi életét ábrázolja. Az első a portyázás előtt mutatja a hat főből álló csapatot, a mint egy rom mellett épen itatni készülnek és szerszámaikat igazgatják ; a második a megrohanást ábrázolja, a mint a rejtekből kirohanva, az ellenség kocsiszállítmányát megtámadják; harmadik képünkön már a romok közé visszatérve találjuk őket, midőn a földön ülve, egy