Századok – 1904

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A bujdosó kuruczok emlékei Törökországban 595

A BUJDOSÓ KURUCZOK EMLÉKEI TÖRÖKORSZÁGBAN. 631 Thaly Kálmán 1888-ban a sírköveket egymás végtiben találta, és pedig úgy, hogy a templom keleti falának déli sarkában találta gr. Eszterházy Antal sírkövét; szorosan mellette (egy végtiben) a Sibrik Miklósét s ehez csatlakozva legfelül a sorban gr. Bercsényi Miklósét »körülbelül a templom hosszfalának a közepén... a falhoz támaszkodó érseki szék előtt.«1) Tehát egy sorban, hosszában, egymás végtiben. Mi most egészen más rendben találtuk a sírköveket, mert most a templom felső (észak-keleti) részében vannak elhelyezve, és pedig a gr. Eszterházyé van legfelül az oltár előtt elhelyezett sírkövek első sorában, ügy hogy ez a keleti fal felől a második sírkő. Az első mellette (keletre) egy görög sírkő. Ez alatt van a Sibrik Miklósé (alább dél felé a második sorban), úgy hogy az Eszterházyéval szögleteik találkoznak. Sibrik sírköve alatt ismét dél felé van a gr. Bercsényié. Tehát csak a Sibriké és Bercsényié van egy hosszúsági vonalban; az Eszterházyé beljebb, és egy, illetőleg két sorral feljebb esik ezeknél. Bercsényi sírköve most is a templom hosszának a közepére esik, de az érseki szék előtt most a Sibrik sírköve van, úgy hogy most »a metropolita, mikor trónszékének lépcsőire fölhág, szentséges sarkainak zsámolyáúl« többé nem »a kurucz generális czímerét« használja (mint Thaly írta), hanem Sibrik »apánk« szintén erősen kidomborodó czímerét. Megjegyzendő, hogy most a templom földje legnagyobb részében sírkövekkel van kirakva s a tiszta (felirat nélküli) kövek is hasonló nagyságúak az egyöntetűség kedveért. A midőn a szép faragott kövekből nemrég épült, még ragyogó fehér görög templomot Aslanék és magyar honfitársunk dr. Szeim társaságában felkerestük s a sírkövek megváltoztatott elhelyezését láttuk, legelső kérdésünk arra irányult, hogy mikor, miért és mikép történt a sírok és sírkövek fekvésének megváltoztatása ? A nagyszakállú öreg görög pap, továbbá az építés volt ellenőre, Konstantinos Triandaíilu, s néhány más, a templomban jelen levő tisztes öreg ember felelete az volt, hogy hét évvel ezelőtt építették újra a templomot, a mely nagyrészt fából volt s most valamivel kisebbre vették és egészen kőből építették újra. A sírköveket felemelték, az alattuk lévő sírokból a csontokat összeszedték s részint ládákba, részint zsákokba külön-külön félretették, ráírván mindegyikre nevét a sírkőről. Midőn azután a templom felépült, új sírokat ástak s mindegyik sírkő alá a megfelelő csontokat újra elhelyezték, a sor-') Thaly id. m. 44. 1.