Századok – 1904
Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A bujdosó kuruczok emlékei Törökországban 595
A BUJDOSÓ KURUCZOK EMLÉKEI TÖRÖKORSZÁGBAN. 613 Még előbb, 1862-ben jártak Rodostóban Kubínyi Ferencz, Henszlmann Imre és Ipolyi Arnold, de utazásukról nyilvánosságra nem juttattak semmit.1 ) Kubínyiék előtt az 1848/49-iki szabadságharcz törökországi emigránsai közül jártak ott némelyek (Szilágyi Dániel és Czakó), de tapasztalataikat nem írták le. Régebbi tudósításunk is csak a XVIII-ik század végéről van.2 ) Évtizedek teltek el tebát a nélkül, bogy magyar ember járt volna Rodostóban s jóformán egy egész század (1794— 1892) mult el, míg a magyar közönség tudósítást nyerhetett Rodostóról s az ottani magyar emlékekről. Thaly Kálmán 26 év mülva követte Kubínyiékat s mi 15 év múlva Thalyt.3) Tizenöt év, közel egy fél emberöltő, elég idő arra, hogy nagy változásokat idézzen elő egy város életében, még a conservativ Törökországban is. Rodostóban is nyomot hagyott ez a tizenöt év. Arról kivánunk azért beszámolni, hogy mily állapotban találtuk mi a rodostói magyar emlékeket és Bercsényi sírját, melyet korábban Thaly Kálmánnak nem, — nekünk most megengedtek felbontani. Rodostóba érkezés és fogadtatás. A Rákóczi-zarándoklat százas Csapatából hárman maradtunk Konstantinápolyban, abból a czélból, hogy Rodostóba menjünk. Engel Gyula konstantinápolyi nagykereskedő hazánkba szíves kalauzolása mellett bejártuk a hajós társaságok igazga') Thaly. Rákóczi-emlékek, 16. 1. 2) A Magyar Mercurius 1794. aug. 8-iki számában. Thaly id. m. 14—15. 1. 3) Időközben 1892-ben Beszédes Kálmán festőművész emigráns hazánkfia időzött Rodostóban két hónapig ; lerajzolta és festette az emlékeket, restauráltatta a magyarok kútját stb. Beszédes Rodostóról öt tárczaczikket írt a Fővárosi Lapok 1891 deez. 13. 15. s 1892 jan. 8. 9. és ápr. 9-iki számaiban. Az első négyben Rodostóról ír, az utolsó a rodostói Rákóczi-templomról szól s »nyilt levél Szilágyi Sándorhoz, a Történelmi Társulat titkárához« a templom restauráltatása érdekében. Egyebek közt <1892 jan. 8.) ezt írja : »Sokszor méláztam bús érzéssel a komor, roskadozó fejedelmi lak és a többi emlékezetes helyek képén. Lerajzolgattam azokat pontosan, minden oldalról, szorgalmasan, néha sietve, mert olykor úgy tűntek föl előttem, mintha oly sok idő viharai után csak azért állanának még roskadozó lábaikon, mintha még engemet vártak volna, a magyar képírót, a ki vékony papírja és rajzónjával megóvja őket a teljes enyészettől.« Megjegyzendő, hogy Beszédes rodostói rajzait a M. Történelmi Társulat vette meg s azok jelenleg Budapesten az egyetemi könyvtárban őriztetnek.
