Századok – 1904

Tárcza - Folyóiratok 576 - Historische Vierteljahrschrift 580

580 TÂ.RCZA, rische Publizistik (Wien. 1899). Ennek rövid ismertetéséből is kitetszik azonban, hogy a magyar felfogással vitázó szerző nincs minden elfogultság nélkül a magyar közjogi kérdésekben. — HISTORISCHE YIF.RTELJAHRSCHRIFT. Hrg. von Gerhard Seeliger. YI. Jahrgang, 1903. — Goetz Walter Assisi szent Ferencz eredeti vezéreszméiről szóló értekezésében (19. 1.) védelmébe veszi a Sabatier és követői által elfogultaknak mondott régebbi forrásokat. -— Meyer M. Bichard értekezése a történelmi törvények lehetőségéről (161. 1.) egyik terméke azon meglepően nagy arányokat öltött vitairodalomnak, mely Németországban főleg a Lamprecht-Below polémia nyomán a történettudomány módszertani és philosophiai problémája körűi keletkezett. A philologus szerző főleg Meyer Eduardnak Zur Theorie und Methodik der Geschichte cz. munkája ellen harczol a történelem törvényszerűségeinek kérdésében. — Bachfal Eelix Ausztria és Poroszország 1848 márcziusában czím alatt (357. 503. 11.) levéltári kutatások alapján a dresda-potsdami congressus tervével foglalkozik. — A kritikai rovatban éleshangú bírálatot találunk Steinherz tollából (91 —108. 11.) Csuday Jenőnek Die Geschichte der Ungarn (németre ford. Darvai. Berlin, 1899) cz. művéről. A bíráló hasábosösszevetésekre támaszkodva, Csuday munkájának 1792-ig terjedő részét a Fessier- és Klein-féle kézikönyv lelkiismeretlen átvételének tartja. -— Ismertetve van u. o. (143. 1.) a Bartal-féle Glossarium ; továbbá (111. 1.) Scherer J. E. Die Rechtsverhältnissen der Juden in den deutsch-österreichischen Ländern (Leipzig, 1901) cz. munkája. — Below (435. 1.) röviden foglalkozik Hollitscher Jakabnak Das historische Gesetz (Dresden und Leipzig, 1901) czím alatt a történelmi materialismus elméletét bíráló művével. — Hoernes M. ismerteti (387. 1.) Schurtznak Urgeschichte der Kultur (Leipzig u. Wien, 1900) cz. munkáját, mely nem annyira a szorosabban vett őstörténelmet, mint inkább a kultura fogalmát és különböző elemeit tárgyalja. Alább (391. 1.) Huber Alfonznak Oesterreichische Reichsgeschichte (Geschichte der Staatsbildung und des öffentlichen Bechtes) cz. tankönyve második kiadásáról van szó. — Steinherz (551. 1.) G. Beckmannak Der Kampf Sigmunds gegen die werdende Weltmacht der Osmanen 1392—1437 (Eine historische Grundlegung. Gotha, 1902) cz. könyvét bírálja. A szerző ügyesen, de mégsem eléggé meggyőzően érvel azon tétele mellett, hogy Zsigmond politikájának állandó vezérgondolatát az oszmánság elleni küzdelem adta. — Dicsérettel van említve (570. 1.) Hanns Schlitternek Geheime Korrespondenz Josefs II. mit seinem Minister in den österreichischen Niederlanden Ferdinand Grafen Trauttmansdorff 1787—1789 (Wien, 1902) cz. kiadványa is.