Századok – 1904

Tárcza - Illéssy János: Limbus-darabok 571

TÁRCZA. 573 Beczkó várát és tartományát, miután »a mi kegyelmes urunknak és fejedelmünknek engedelmesen meghódolt és fejet hajtott.« Negyven nap múlva ugyan ő Bocskay István fejedelem nevében megengedi hű szolgálataiért Bartakovics Béternek. hogy »Beczkó városhoz való tartományban valahol, valamennyi és valamely úr alatt való birtokában cseh, morvái ember és zsidó, marhát, pénzt talál, senki ellent ne tartson, hanem mindgyárást kezébe bocsássák.« - A következő darab egy »magyarúl irt török levél« 1633 okt. 28-ról: Ali pasa esztex-gomi és érsekújvári helytartó útlevele, melyet Bartakovics György, Ferencz és Tamás bakabányai lakosoknak adott. Azután jön Wesselényi nádor 1664 évi német oltalomlevele Bartakovics János »Yicegespan der löblichen Hontischen Gespanschaft« részére. A többi levelek (1661 — 1665) voltaképen Hont vármegye levéltárából valók. A vármegyéhez intézett hivatalos iratok jobbára Wesselényi nádortól származnak s Bartakovics János révén jutottak a család levéltárába, a ki azon időben alispánja volt a vármegyének. A gyűjtemény egyharmad részét országgyűlési iratok és naplótöredékek, törvényczikkelyek, tanácskozmányok határozatai, politikai fontosságú levelek, elvi jelentőségű királyi leiratok és különösen vallási ügyekre vonatkozó kormány hatósági rendeletek teszik ; sajnos, nagyobbrészt töredékekben vagy hánytvetett másolatokban. Provenientiájok pontosan meg nem határozható. Épen úgy illethetik a Jánoky családot, mint a Bartakovicsokat. Ezek közt a legrégibb irat az 1609/10 évi országgyűlési tárgyalásokat érinti. A kor szerint utána következő az 1659 évi királyi propositiókat tartalmazza. Ott vannak továbbá az 1681-iki országgyűlés naplója és levelezései, az 1687 okt. 31-én kelt királyi leirat az ország rendeihez, az 1689 évi vallásügyi tárgyalások, a Lengyel- és Svédország közt 1705 nov. 28-án létesült szövetség okirata, a tályai gyűlés 1708 nov. 22-én alkotott statutumai, a szatmári békekötést megerősitő 1712 márcz. 30-iki diploma. A királyi rendeletek közül megemlítjük Lipót rendeletét 1682 márcz. 18-ról a sárosi evangélikusok vallásgyakorlata tárgyában ; ugyanannak az idegenek betelepítése s Magyarország benépesítése érdekében 1689 aug. 22-én kelt rendeletét; a helvét hitvallásúakra vonatkozó 1691 ápr. 2-án kelt kir. resolutiót; III. Károly király 1719 márcz. 18-iki tengeri kereskedelmi pátensét stb. Ezeken kívül feljegyezzük még a következő adatokat : Bethlen Gábor 1621 szept. 10-én a szenczi táborból kelt nagy ostyapecsétes levelével Balogh Boldizsárt kirendeli a »sok gonosz, lator, csavargó ember« kergetésére és elfogására. Ugyan ő 1621 ápr. 25-én megparancsolja Bogrányi Istvánnak, hogy se gyalogot, se lovast, SZÁZADOK. 1904. VI. FÜZET. 40