Századok – 1904

Történeti irodalom - Dézsi Lajos: Az irodalomtörténet módszerei. Első rész. Ism. –r 567

TÖRTÉNET] IRODALOM. 54:7 bennünket. A könyvet özvegye írta meg egy amerikai jó barátjának közreműködésével. Mayne Iieid kapitányt rendkívül SZÍVÓS erővel áldotta meg a természet, de végre a Mexikóban Chapultepec ostrománál kapott seb, harminczhat év múlva mégis megölte őt. Londonban halt meg s ott is van eltemetve. KROPF LAJOS. Az irodalomtörténet módszerei. (Bevezetés az irodalomtörténetbe.) Irta Dézsi Lajos. Első rész. Budapest, 1904. Athenaeum kny. 8-r. VIII, 108 1. Dézsi Lajosnak e munkája az első ilynemű kísérlet irodalmunkban. Irodalomtörténeti értekezéseink, monographiáink, sőt összefoglaló nagyobb irodalomtörténetünk is van több, de magának az irodalomtörténetnek elméletét és történetét összefüggő munkában még eddig senki sem tárgyalta, mert a mint az élet minden nyilvánulásában látjuk, az elméletet meg kell előznie a gyakorlatnak, és tudományunk, az irodalomtörténet, majd minden társánál fiatalabb, csak Toldy működése óta »szabad tudomány.« Ugy tudjuk, Beöthy Zsolton kívül még eddig senki sem gondolt magyar irodalomtörténet-elméletre, s mindaddig, míg az ő bevezetője meg nem jelenik, szaktudós és laikus egyaránt külföldi munkákra van utalva, noha épen ezen a téren érezzük oly hazai munka hiányát, mely szem előtt tartsa a magyar irodalmat, abból merítse példáit, és ennek a kétségen kívül legnemzetibb tárgyú tudománynak magyar szellemben írja meg az elméletét. Ezt a hiányt pótolja Dézsi munkája. Még csak az első része van kezünkben, mely az alapfogalmakon kívül a történeti részt adja, ebből is csak a görög irodalomtörténet (tulajdonképen poétika) fejlődését. Az egyíves bevezetés történelmi fonalon állapítja meg az irodalomnak, az irodalomtörténetnek és irodalmi bírálatnak fogalmát és módszereit. Széleskörű olvasottsággal és az olvasottakban való komoly elmélyedéssel állítja egymás mellé történeti sorrendben az irodalom-bölcselők véleményét támogatásáúl a magáénak, melyet mindig az elődök munkásságából, objective vizsgálva meg azt, szűr le. Hogy az általa megállapított eredmények nem egyeznek meg mindenben az eddig ismert megállapításokkal, másfelől hogy nem találkoznak egyértelmű helyesléssel, az természetes, hiszen meghatározásokról van szó, és mint minden elméletben, itt is annyiféle lehet a meghatározás, a hányféle a szempont, melyből tekinteni lehet a jelenségeket, âZBiZ â hány a felettök gon-