Századok – 1904

Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: János gercsei főesperes krónikája töredékéről 511

532 SUFFLAY MILÁN. Ezen nézetem ellen talán felhozható, hogy ez esetben a törzskrónikának tartalmaznia kellene a töredékben található összes tudósításokat, mert tudvalevőleg másolni szeretett. De ezen ellenvetés azonnal meginog, ha figyelembe veszszük, hogy a nemzeti krónika — mindamellett, hogy Kézai teljes történeti munkája rendelkezésére állott,1

) — Kézai tudósítását Dalmácziának és Horvátországnak Kálmán által történt meghódításáról mégsem vette fel;2

) azonkívül a Péter és Gizella közötti viszonyok ecsetelését sem ismételte, jóllehet az altaichi annaleseket felhasználta. A nemzeti krónika szerzője a déli külpolitikai dolgokat nem igen vette szemügyre, sőt forrásaiban az azokat tárgyaló helyeket sokszor mellőzte ; nemzeti érzéstől vezetve inkáhb adott hitelt a hazai hagyományoknak, mint a német forrásnak. Mielőtt a mi hypothetikus forrásunktól búcsút vennénk, érdemesnek tartjuk annak szerzőjéről véleményünket nyilvánítani. Nem találunk oly ismertető jeleket, melyek az ő állására világot vetnének ; de a föntebb már tárgyalt misere szó, inelylyel Gizella királyné iránti részvétét fejezi ki, arra mutat, hogy a szerző pap volt. A Xl-ik század végén, a mikor krónikáját írta, oly általános volt a németek gyűlölete az ellenök viselt véres háborúk után, hogy csak a királyné által gazdagon megajándékozott egyház papja nyilatkozhatott róla ily rokonszenves módon.3

) ') Kaindl : Stud. VII. passim, XI. 59. 1. ') íme a szövegek összehasonlítása : KÉZAI : BUDAI KRÓNIKA : Iste quoque in regnum Dalma- Iste Dalmacie regnum, oeciso suo tie misso exercitu occidi fecit re- rege Petro nominato in montibus gem Petrum, qui Hungaris in mon- Petergazia, Hungarie adiunxit, Gatibus, qui Gozd dicuntur, occurrens, leas quoque Venetorum et naves est devictus in montibus memoratis solidans . . . et occisus. Unde iidem montes usque hodie in Hungarico Petur Gozdia nominantur. Sedes enim huius regis in Teneu erat civitate. Hoc ergo facto et regno Dalmatie conquistato galeas navales . . . 8) így pl- a Legenda major (10) és Hartvik legendája (il) a királyné pártján állanak. Ellenben a Gesta Hungarorum vetera, a mit a XII-ik század elején világi ember szerkesztett, azonkívül Kézai és Alberik, a kik onnan merítetted, nem szólnak kedvezően Gizelláról. — V. ö. Kaindl: Stud. VIII. 75. 106.