Századok – 1904

Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: János gercsei főesperes krónikája töredékéről 511

530 SUFFLAY MILÁN. dolgunk. Alig hihető azonban, hogy a pécsi krónika ne tartalmazott volna tudósításokat ama fontos korszakból, a Xl-ik század végéről, mikor a zágrábi püspökség alapíttatott s Szlavónia és Horvátország a magyar királyok hatalma alá került. A törzskrónika különféle redactióiban tudósításokat találunk Magyarország, Szlavónia és Horvátország viszonyairól, s e tudósítások véget is érnek Szlavónia meghódításával.1) Ha azonban a magyar nemzeti krónika a föntebb összehasonlított részleteket Endréről stb. a mi krónikánkból közvetve vagy közvetetlenűl átvette, akkor ez épen oly valószínű a Horvátország meghódításáról szóló tudósításra nézve is, mert épen itt — mikép a töredékben is — László mint Svinimir horvát király sógora szerepel. Ettől kezdve a magyar krónikákban semmiféle tudósítást nem találunk, mely a föntebb idézett helylyel rokonságban állana s Horvátországot egyáltalán felemlítené. A nemzeti krónika forrása tehát, melyben a horvát viszonyok érintve voltak, a Xl-ik század végén elenyészett. Ebből azt lehet következtetni, hogy pécsi krónikánk is magában foglalta a Horvátország meghódításáról szóló tudósítást s ezzel végét is érte. VI. Még csak azt kell megvizsgálnunk, vájjon tesznek-e említést a nemzeti krónika különböző redactiói oly forrásról, melyre a föntebb mondottak alkalmazhatók. E tekintetben kedvező helyzetben vagyunk, mért az első nyomozások már megtörténtek, ha nem is a mi czélunkra, de oly alaposan, hogy elegendő azoknak eredményeit figyelembe vennünk. Kaindl t. i. Studien zu den ungarischen Geschichtsquellen cz. munkájában véglegesen megállapította a különböző ismert magyar krónikák viszonyát egymáshoz, s azoknak fő- és mellékforrásait • összeállította.2) Ezek között egyet találtunk, mely nagy mértékben lekötötte figyelmünket. Ez az Antiqui libri de gestis Hungarorum, mely a különböző redacti ókban s ennélfogva a törzskrónikában is idézve vagyon. Az antiqui libri keletkezését ') Budai Krónika és Képes Krón. 193. »Ipse (Ladislaus) primus Dalmatian! atque Croatiam suae monarchiae perpetuo subiugavit. Cum enim rex Zolomerus sine liberis decessisset, uxor eius, soror regis Ladislai, ab inimicis viri sui multis iniuriis praegravata, anxilium fratris sui, regis Ladislai, in nomine Jesu Christi imploravit« . . . stb. 2) Mások nincsenek ily kedvező véleménynyel Kaindl tanulmányai felől. Olv. Domanovszky Sándor birálatát Kaindl munkájáról. Századok, 1903. 461 és köv. 11. ' Szerk.