Századok – 1904

Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: János gercsei főesperes krónikája töredékéről 511

JÁNOS GERCSEI FŐESL'ERES KRÓNIKÁJA TÖREDÉKÉRŐL. 519 a töredék legtöbb tudósítása ellenőrizhető, a mint ezt Racki annak kiadásánál meg is cselekedte, — végűi a különös tudósítások némelyike magában is nagy valószínűséggel bír. Egyébiránt nevetséges feltevés, hogy a mi írónk — és ha ez nem is János, hanem valami XYI-ik századbeli kompilátor lenne — csak oly forrásokat használhatott, a melyek előttünk is ismeretesek. Epen e különös tudósításokat kell szem előtt tartanunk, ha feladatunkat teljesen meg akarjuk oldani, azaz szükséges oly források létezését feltennünk, a melyek ezeket megmagyarázhatják. Mindenekelőtt szemügyre veszszük a Magyarországra vonatkozó tudósításokat, mert túlsúlyban vannak a töredékben. Hogy ezek csak magyar forrásokból származhatnak, kétséget nem szenved. Ezt az eddigi kutatók is elismerték. Bizonyos okoknál fogva, melyek az alább elmondandókból könnyen kimutathatók, a töredék főforrásáúl egy krónikát fogadunk el, mely a Xl-ik század végén Pécsett keletkezett. Ennek szövege részint rövidítések, részint más forrásokból származó interpolatiók és János főesperes hozzáadásai által eltorzíttatott ugyan, de veleje felismerhető; ezt alkotják a Magyarországra vonatkozó tudósítások és az ezekkel egybeszőtt horvát közlemények. 1. Már a töredék első harmadában nyomát találjuk annak, hogy János egy pécsi krónikát használt. Ott körülbelül azt mondja, hogy miután a következő (1032) évben>) Imre meghalt, Péter, a kire most a dux Sclavoniae czím szállott, vissza akarta hódítani Szlavóniát. »Verum sanctus rex, quietis pacisque amans, iniquum censuit, sponsam iure suo privare. Quare Petrus, ut magis pio regi complaceat, с a t h ed rale m sancti Petri Quinqueecclesiis absolvit.« A pécsi székesegyház építésének befejezéséről szóló ezen tudósítás hiteles. Kézai, valamint a törzskrónika többi redactiói abban megegyeznek, hogy a templom felépítője Péter volt.2) De teljesen ki van zárva, hogy ezen tudósítás az épen ') Ez hibás, mint az Annales Hildesheimenses-ből (M. G. SS. III. 98.) látható. — Y. ö. Pauler id. m. I. 530. 1. 152. sz. j. — Ez azt is bizonyítja, hogy a töredék szerzője ezen Annaleseket nem használta, mint Klaié véli (Slavonien, 23. 1.) ; továbbá azt is mutatja, hogy Jánosnak forrása krónika volt, mely — mint ezt más krónikák is tenni szokták — ily fordulatokkal él, mint pl. sequente anno, — azért, hogy a határozott chronologiai adatokat kikerülje. 2) Kézai, cap. 27. »vitam suam Quinqueeccl. subterratur, quam fundasse perhibetur.« — Budai Krón. cap. 83. »sepultusque est Q. in basilica quam ipse fundaverat.« — Képes Krón. cap. 59. »sepultusque est Q.