Századok – 1904
Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: János gercsei főesperes krónikája töredékéről 511
516 SÜFFLAY MILÁN. származó másolatban maradtak fen.1 ) A másoló tehát — a mint ez a római számok leírásánál még levelekben is gyakran előfordul — épen ezen a helyen hibát követhetett el, mely János eredeti müvében nem létezett.2 ) Továbbá igaz ugyan, hogy a két munka történeti adatai nem egyeznek, de sehol sem állanak ellentétben egymással, hanem a töredék a zágrábi krónikával szemben terjedelmesebb tudósításokat tartalmaz. Ez csakis arra a következtetésre jogosít, hogy a szerző a töredékben egészen más forrásokból merített, mint a statutumok bevezetésében. Ez egybekötve Klaic azon egyéni véleményével : hogy Jánosnak a statutumok bevezetésében Szlavónia legrégibb történetéről is szólnia kellett volna, — oly következtetésre vezetne, mely a mienkhez hasonlít. Klaic ebből — a mint mi is a föntebb érintett okokból teszszíik — csak arra juthatott, hogy a töredék újabb keletkezésű a statútumoknál, a miből semmiképen sem következtethető annak »föltétlen lehetetlensége«, hogy a két munka egy és ugyanazon szerzőtől származott • légyen. Három oknál fogva Klaiónak néhány bizonyítékát bővebb kritikának vetettem alá. Először, ez a tudós kutató — mint már említettük — ez ideig a legbehatóbban foglalkozott a töredékkel. Másodszor, az általa elért eredmények a magyar történetbúvárok előtt német fordítás útján lettek ismeretesekké s a töredéket illetőleg minden ellenmondás nélkül elfogadtattak. Harmadszor, e sorok elején megvilágosítottuk annak a módszernek elégtelenségét, melylyel a töredék hamisított voltát bebizonyítani törekedtek. Marczali s főleg Klaic bizonyítékait a töredék forrásaira nézve természetesen ezentúl is méltányolni fogjuk, ha nem a szövegben, legalább esetről esetre jegyzeteinkben, nehogy e bizonyítékok czáfolása előadásunk és következtetéseink sorrendjét s az áttekintést zavarja és ismétlésekre vezessen. II. Mielőtt a töredéket magát szemügyre vennénk, szükségesnek tartjuk a következőket felemlíteni : A föntebbiekben csak negativ bizonyítékot hoztunk fel arra a lehetőségre, hogy a töredék János gercsei főesperestől >) Tkalcic : id. m. II. p. XII. s) Most, a mikor ismeretes a zágrábi krónika és más magyar krónikák közötti viszony, természetesen könnyen megállapítható, hogy e chronologiai hiba már a zágrábi és nagyváradi krónika közös forrásában megvolt (Florianus : Font. III. 252.) és az utóbbiakban gépiesen lemásoltatott.
