Századok – 1904

Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: János gercsei főesperes krónikája töredékéről 511

JÁNOS GrERCSEI FŐESPERES KRÓNIKÁJA TÖREDÉKÉRŐL. Mióta Kercselics az ő ismert művében : De гедпгз Dalmatiae-Croatiae-Slavoniae notitiae praeliminares (101. 1.) János gercsei főesperes krónikájának egy töredékét nyilvánosságra hozta, mely Magyarország és Horvátország legrégibb viszonyát világítja meg, ezt a későbbi horvát és magyar történetírók gyakran felhasználták, de csak ott, a hol felfogásukra kedvező volt. Értekezésünk fonalán lesz rá alkalmunk, hogy ezt bebizonyítsuk, még pedig különösen Szalay László munkájából és Racki értekezéseiből. A töredékkel magával azonban, ennek kútforrásaival és hitelességével — tudomásom szerint — a magyar történetkutatók nem foglalkoztak bővebben. Marczali röviden említi és a hamisítások közé sorolja.1

) Ezen véleményhez a különben oly körűitekintő Pauler is csatlakozott.2

) János híreveszett krónikáját a horvát kutatók is nagyobbrészt csak röviden említik, még akkor is, mikor ezen régi íróval tüzetesebben foglalkoznak. Egész szellemi tevékenységük csak az azon való sajnálkozásban nyilvánúl, hogy a kézirat meg nem található, és annak a reménységnek adnak kifejezést, hogy még előkerülhet. Valószínűleg ebben a reménységben Racki, Tkalció és Kukul jevic a töredéket magát közelebbről nem tanulmányozták, mindamellett, hogy Racki a régi horvát-szerb történet forrásainak bírálatában,3

) valamint a töredéknek általa eszközölt újabb kiadásában,4

) Tkalció a Statuta capituli Zagra') A magyar történet kútfői az Árpádok korában, 1880. 132. 1. a) A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt, I. 528. 1. 145. sz. jegyzet. a) Ocjena starijih izvora za hrvatsku i srbsku povijest srednjeg vijeka. Knjizevnik, I. 548—557. 11. *) Monumenta spectantia hist. slav. meridionaliam, VII. 471—473. 11. 36* 1