Századok – 1904

Értekezések - TELEKI GÉZA gr.: Teleki Mihály anyja 493

502 GR. TELEKI GÉZA. Midőn később Teleki Mihályné betegeskedik, sőt haldoklik, az anya elég hideg levéllel keresi fel fiát : »Ertem panaszkodásodat az mátkád állapotja felől; hogyha láttam volna, olyan bal itílettel nem lettem volna felőle; tudja az Isten s látja, hogy soha mátkád felől bal itílettel nem voltam. írod hogy annak gyökere az szívemre is behat, de hívom azt bizonyságúl, a ki mind jók s gonoszak felől ítéletet teszen, hogy soha mátkádhoz hálaadatlan nem voltam, a mint itílsz felőlem, mert én szinte annyi jót kívántam neki, mind neked, de azt megvallom, hogy én azt nem szoktam volt, hogy egyikötökhöz is hízelkedjem ; de ha áld is az Isten benneteket, ha ver is, én vagyok a vétkes benne ; de hiszen én nem voltam Isten, hogy életet adtam volna neki, azért én sem életet nem adhattam neki, halált is nem adhattam. De állasd elő nekem azt az embert, a ki előtt mátkád felől bal itílettel voltam; de én hagytam a ti elméteknek folyására; látom, engemet vettek okául, látom, hogy veszem tőletek is az kárhoztatást, mint jobb az jutalmat, de nem tehetek róla, ez is Istennek akaratja volt, tudom, hogy ez átkot tőletek szenvedjem, maga lássa az én Istenem, hogy ezeknek oka nem vagyok.« Zsófia halála után alig egy év múlva, 1659 jan. 26-án ismét a jenei Veér leányra téríti fia figyelmét, írván : »De én téged az nagy Istenre kérlek, hogy ne nézz gazdagságra, se pedig én reám, se senkire, de ha nem szereted, el ne vedd, mert nem egy s két napra való az házasság ; hanem ha szereted, úgy vedd el.« A házasság elé azonban áthághatatlannak látszó akadályok tornyosultak, mivel Judit rokona Veér Ferencz mindenáron azon volt, hogy a leány ne legyen Teleki Mihály neje, mert Teleki állhatatosan Rákóczy mellett tart, ő maga pedig Barcsay híve. Az anya és Magyari uram ő kegyelme azon vannak, hogy a házasság mielőbb végbe menjen. Veér Ferencz és Teleki sógora Sztepán Ferencz a közben azon mesterkednek, hogy Teleki Barcsayhoz pártoljon át. így szólt bele szíve ügyébe a politika. Bornemissza Anna pedig azon törekszik, hogy az esküvő csakhamar megtörténjék, még pedig a nélkül, hogy fia Bákóczytól elpártolna. A fejedelmet — úgymond — »el ne ') 1658 máj. 15.