Századok – 1904
Értekezések - GÖRGEY ISTVÁN id.: A Görgey nemzetség története (I. II. bef. közl.) - 25
40 IIJ. GÖRGEY ISTVÁN. Sárosvár vívásában kudarczot vallván, a Szepességre menekül. Itt őseink : István a szászok grófja, ennek testvérei, Jordán és Arnold, nemkülönben unokatestvérök Gyula (tehát négyen a családból), valamint a János-rend lovagjai segítségével új haddal szaporítván seregét, a kassai hegy alá vonúl. Ott a rozgonyi síkon akad össze Trencséni Csák Máté seregével, és sokáig változó szerencsével hullámzó nagy véres csatában győzi le ellenségeit. Ezt a győzelmet főleg a szepesi dandár élén a négy Görgey dönti el. Károly király 1317 évi nov. 11-én kelt oklevelében részletesen elmondja, hogy az ő szeme láttára mind a négyen sebekből vérezve küzdöttek mellette, s az egyik közűlök, Jordán, ott meg is halt. Érdemeikért, vérök hullásáért és testvérök Jordán haláláért erősíti meg a túlélőket és fiutódaikat minden eddigi birtokaikban; s mind őket, mind összes birtokaikat Szepes vármegye főispánjának bíráskodása és hatósága alól különös királyi kegyelemből minden tekintetben kiveszi.1) Károly király másik oklevele 2 ) a családot a Kun László ') Carolus dei gratia Hungarie, Dalmatie, Croatie etc. rex . . . Ad uiiiversorum tarn presentium quam futurorum notitiam harum serie volumus pervenire, quod nos, consideratis . . . meritis comitis Stephani comitis terrestris de Scopus, et Arnoldi, filiorum Elye, item comitis Gyula filii Hannus, fidelium nostrorum, quibus nobis . . . specialiter in conflictu nostro, quem contra Demetrium filium Nicolai, item filios Omodei condam palatini et totam potentiam Mathei de Trenchen emulos et infideles nostros, in Rnzgun liabuimus, iidem Stephanus, Arnoldus et Gyula comités, in conflictu eodem, in conspectu nostre majestatis viriliter dimicantes, cum effusione sanguinum ipsorum, non parcentes rebus et personis, multipliciter studuerunt conplacere, et in ipsa pugna Jordanus fráter eorundem exstitit interemptus. Volentes . . . pro morte predicti Jordani ... et pro efifusione sanguinum ipsorum occurrere regio cum favore, licet ipsi respectu suorum servitiorum multo plura a nobis habere mererentur, tamen in recompensationem suorum servitiorum promisimus eisdem, quod ipsos in possessionibus a predecessoribus nostris regibus Ungarie et a nobis obtentis et demum per nos confirmatis eisdem, quas videlicet nunc ipsi possident, perpetuis temporibus indempnes manutenebimus in filios filiorum suorum, et conservabimus, regia auctoritate mediante, sine preiudicio iuris alieni. Eosdem et universas possessiones ipsorum a iudicio et iurisditione comitis et castellani nostri de Scepus pro tempore constituti in omnibus articulis causarum penitus exhimentes, de gracia speciali. In cuius rei memóriám perpetuamque firmitatem présentes concessimus duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Datum per manus discreti viri magistri Joannis, Albensis ecclesie prepositi, aule nostre vicecancellarii et archidiaconi Kukullensis, dilecti et fidelis nostri, anno Domini M. CCC. XVII-o. pridie Idus Novembris, regni autem nostri anno similiter decimo septimo. (Hártyára írott eredetije, melynek vörös és zöld zsinegről függött pecsétje letöredezett, a M. Nemzeti Muzeum könyvtárában, a Görgey család levéltárában őriztetik.) "') Wagner: Analecta Scepus. I. 118. 1.
