Századok – 1904
Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: Az erdélyi levéltárak 1770-ben 435
AZ ERDÉLYI LEVÉLTÁRAK 1770-BEFÍ. 439 Somai Sándor, Rettegi István és Keczeli Sándor már csak a jelentősebb iratokat és végzéseket foglalták könyvbe, de az összes iratokat csomózták egészen a folytonos tábla felállításáig. A tábla iratai, nemkülönben a főkormányszék rendeletei s általában a hivatalos ügyiratok nincsenek könyvekbe letisztázva, mert arra a jegyző egymaga elégtelen. Eredeti régi iratok s különösen az egész nemzetre vonatkozók nincsenek. Ugy értesültek azonban, hogy a kolozsmonostori konvent levéltárában van néhány, a vármegye pecsétjével lezárt láda irat, a mit a revolutiók idején bíztak a konventre. Kérik a főkormányszéket, hogy ez iratok visszaadását eszközölje ki. Régen az volt a szokás, hogy a jegyzők a lakásukon tartották az iratokat és sedriáról sedriára czipelték. Keczeli Sándor jegyző kezdte először összegyűjteni a vármegye házában. De most is három helyen tartatnak, a minek természetes következménye, hogy a szükséges előiratok kikeresése sok időbe és nagy fáradságba kerül. Ezen a bajon csak megfelelő külön levéltári helyiség segíthet. (518,770. gub. sz.) GYERGYÓ SZÉK folytonos táblája 1770 jan. 6-án jelenti, hogy régi eredeti s különösen az egész nemzetet érintő iratai nincsenek. Voltak a moldvai határra vonatkozó régi tanuvallatások, de azokat 1766-ban a főkormányszékhez terjesztették föl. Van terjedelmes törvénykezési jegyzőkönyv 1693-tól folytatólagosan, melyet a jegyző most is szorgalmasan vezet. A levéltár a jegyző gondozására van bízva, de a nagy ügyforgalom mellett csekély 60 frt fizetésért kivánni sem lehet tőle, hogy a levéltári teendőket tisztességesen ellássa. Egy aljegyzői vagy Írnoki állás rendszeresítését kérik tehát 50 frt fizetéssel. Minthogy pedig székházuk nincs, hanem 20 írtért bérelt házban hivataloskodnak, melyben a levéltárat kellőleg elhelyezni nem lebet, annyi évi bér utalványozását kérik, a mennyiért megfelelő házat bérelhetnek. (522/770. gub. sz.) HÁROMSZÉK 1770 jan. 31-én jelenti, hogy hivatalos iratai a táblák felállításáig a szék négy kerületének (circuli) jegyzőinél állottak. A tábla felállítása után a székhelyen egyesíttettek. A Sepsiszékiek 1665-től, a Kézdi-székiek 1646-tól, az Orbai-székiek 1612-től kezdődnek. Az egész nemzetet érdeklő okirat nincs köztük. A levéltár kezelését a táblai jegyző nem végezheti egyéb elfoglaltsága miatt ; különben is a táblának adott utasítás szerint a levéltár gondozása egyenesen a szék dolga. (1463/770. gub. sz.) KOLOZSVÁR VÁROS tanácsa 1769 dec. 29-én jelenti, hogy a városnak —- mint más szab. kir. városoknak •— levéltára egész 1767 jul. 10-ig nem volt, a mikor is a főkormányszék elrendelte, hogy a levéltárak gondozása két arra alkalmas egyénre bízassék.