Századok – 1904

Értekezések - LÁNCZY GYULA: A harmadik nemzetközi történelmi congressusról 413

A HARMADIK NEMZETKÖZI TÖRTÉNELMI CONGRESSUSRÓL. 433 Ber. Ital. SS. üjranyomatása (alle ristanipe) felett, — napirendre tér. Egy utójáték fedi fel, hogy ez a mozgalom és megoldása mily mély nyomokat hagyott az érdekelt olasz körök lelkében. Áz olasz költségvetés (1903/904 évi gyakorlat) kamarai tárgyalása alkalmával, a közoktatási tárcza szakelőadójának, Credaro egyetemi tanárnak előterjesztése, mely nyomtatásban fekszik előttem, kritikát mondott az illető állam-járuléki összeg czíménél a római Istituto Storico Italiano működése felett, minek következtében Yillari a nyáron beadta volt lemondását ebben viselt állásáról. Azonban az olasz parlamenti élet és kormányzat válságai, újabb személyváltozásai alatt ez az incidens is békés kiegyenlítést talált, feledésbe merült. De zárnom kell. Valószínűleg már is visszaéltem t. olvasóink türelmével. Ezen ismertetésnek — mely társulatunk specifikus természetét és érdekeit tartotta szem előtt és különben is általános jellemvonásokat akarván visszatükröztetni, távolról sem beszámoló »jelentés« a szónak közönséges értelmében, — keretén kívül fekszik, megemlékezni azokról az önálló előadásokról, melyek az üléseken kívül rendszerint késő esti órában tartattak, azokról a képleti vagy helyszíni mutatványokról, gyűjtemény- és cimelia-kiállításról, ünnepélyekről, tudományos érdekű kirándulásokról, melyeknek a congressus alkalmtíl vagy keretűi szolgált. Hiszen Rómával mint szintérrel, mint a történeti kincsek tárházával, mely más világ-központ versenyezhetne? És bármily egyenetlenségek előzték meg vagy osztották meg a congressus folyamata alatt is az olasz s az italianista tudós világot, •— az egész mégis egy nagy kultur-nemzetnek vállalkozása volt, nagy erőfeszítéssel, munka, sőt költség tekintetében is, melyből kivette a maga részét minden tényező : az uralkodó, III. Victor Emánuel király és udvartartása ; a kormány nagy apparatusával, élén a római közoktatási minisztériummal; a tudományos és más intézetek; első sorban a rómaiak, de a távolabbi regiókéi is szakmunkákkal és külön kiadványokkal. Bármilyen legyen Ítéletünk a részletekben s az eredmények értéke tekintetében, — egy nagy nemzetközi tudományos szellemi társulás, összműködés volt az, mely nem múlhatott el hatás nélkül, ha annak fokát és mélységét e perczben nem bírjuk is szabatosan meghatározni. A congressus folyamán irányadó franczia oldalról felszólítottak, hogy aláírásommal csatlakozzam azon indítványhoz, mely a jövő történettudományi nemzetközi gyülekezés megtartását Berlinbe, az 1906 évi őszre tűzte volt ki. Bármi