Századok – 1904

Értekezések - LÁNCZY GYULA: A harmadik nemzetközi történelmi congressusról 413

426 LÁNCZY GYULA. Több aktualitása van a congressus által adoptált azon kívánalomnak, bogy a legújabb kor történetére vonatkozó szabad kutatás határidejéül az állami levéltárak részéről Európaszerte »legalább is az 1847 év vége fogadtassák el«, és a hivatásos kutató elemek irányában minden nehezítés, mint a másolatok és kivonatok hivatali bemutatása, visuma stb. töröltessék el. Azt hiszem, hogy az európai levéltári közhasználatban az állami szakhatóságoknak folyton fokozódó liberalitása mellett is még évtizedek fognak elmúlni, míg ezen desideratumok egész terjedelmükben teljesedni fognak, főleg a külföldi kutatókkal szemben. Egy nemzetközi történeti bibliographia terve is felmerült, a melyből egyelőre annyi lett megvalósítva, hogy Amedeo Crivellucci pisai tanár vállalkozása, egy olasz történeti évi repertórium kiadása, nemzetközi részvétellel eszközlendőnek mondatott ki. Crivellucci kiadványának czíme : Annuario bibliografico délia storia d' Italia del sec. IV. déli E. V. ai giorni nostri, melyből mint első, megjelent az 1902 évről szóló kötet. A leggyakorlatibb jelentőségű ezen összes határozatok között az alábbi, melyet szószerinti szövegében iktatok ide : »La sezione II del Congresso Internazionale di scienze storiche (Roma, 1903) fa voti che il prestito dei codici fra stato e stato, che ora si fa per il tramite dei ministeri degli affari esteri, sia fatto direttaniente dalle biblioteche.« Ez a határozat több más főosztályban, így a jogtörténetiben is hasonló szöveggel fogadtatott el, és a Il-ik osztályban, honnan a sajátképi kezdemény kiindult, magam is, nyilván mint kormányi delegátus, külön felszólíttattam annak aláírására. Reményiem, hogy ezen annyira gyakorlati és minden külföldi területre vonatkozó munkában és kutatásban oly égetőn érezhető módozatnak, mondhatni szükségletnek teljesítése iránt a congressusi elnökség nemzetközi úton meg fogja indítani, vagy az olasz kormány útján megindíttatni a czélra vezető államközi tárgyalásokat. E sorok megírása és félolvasása óta, eléggé nem dicsérhető gyorsasággal, az olaszországi kormány már is megindította a nemzetközi egyezmény létesítésére irányuló tárgyalásokat, melyek remélhetőleg a kivánt eredményre fognak vezetni ; s e végből — külügyi hivatalunk útján — a magyar minisztérium is az őt megillető közreműködésre felkéretett. S ez utóbbi szíves volt ez ügyben szakvéleményemet meghallgatni. De nem folytathatom tovább. Bármily rendkívül érdekes, közművelődési és a legszélesebb értelemben vett történelmi