Századok – 1904

Értekezések - GÖRGEY ISTVÁN id.: A Görgey nemzetség története (I. II. bef. közl.) - 25

Л GÖRGEY NEMZETSÉG TÖRTÉNETE. 33 kettős módja volt. Vagy birtokot impetrált előbb, irtás alá alkalmas vadon erdőt, a királyi területből a telepítő, és miután megkapta adományúl, akkor szerzett oda emberanyagot; vagy pedig megfordított rendben, előbb fogott hozzá, idegenben, királyi tulajdonban irtatni, embereit telepíteni, falut építeni, velők szántatni-vettetni, és csak mikor a falu, ez az állami szempontból érdemes munka és alkotás készen állott : akkor kérte azt és kapta is meg adományba. Az első módszerre példa a toporczi két donatio, az utóbbira Görgő.1) Ha Weber Sámuel munkája után ténynek veszszük, hogy a mai Szepes-Béla város már az 1072-ik évben önálló egyház­község volt, — Szepes-Váralja 1174 óta az, Szepes-Ofalu a magyar-lengyel határfolyónak, a Dunajecznek partján 1200 óta, Gnezda 1212, O-Lubló 1222, Szepes-Olaszi 1235 óta azok — és ha ezeken kívül még öt más nagyobb helységről okiratilag bizonyos, hogy már a tatárjárás előtt szintén virágzott : akkor ebből az világlanék ki, hogy a Szepességnek németországi elemmel való betelepítése már a Xl-ik században I. Géza király (;j~ 1077) alatt kezdődött és a tatárjárás pusztításáig — több mint másfél század alatt —- szépen gyarapodhatott is. És mikor történeti bizonyosság az, hogy a tatárjáráskor a már vármegyévé (akkori értelemben) szervezett Szepesnek első okiratilag kimutatható főispánja épen a mi ősünk, Arnold volt, ennek fia Jordán pedig szintén a szepesi szászok első kétségtelen grófja : akkor szabad azt hinnünk, hogy ezen eleink­nek és ezek eleinek, még mielőtt ebbeli érdemeik az első tudva­lévő királyi donatiókban közjutalmat nyertek volna, már neve­zetes tényezőknek kellett lenniök ezen sikerült betelepítés nagy állami munkájában. * * * De a távol kelet felől közeledve, mint, egy emberirtó cyklon, egyszerre végig zúgott hazánkon, az Árpádok állam­alkotó bölcsessége által itt megteremtett kulturán — 1241-ben a tatárjárás. Elernyedt volt-e épen a legnagyobb szükség pillanatában a nemzet ősi katonai erénye? vagy hogy kiveszett belőle az a hadvezéri lángész és a harczmezőn egyetlen akaratnak hódoló ama vasfegyelem, mely a honfoglaló Árpád bámulatos sikerei­nek szerintem a titka? vagy hogy a hazai kunok vezérének, ') Előttem kétségtelen, hogy a Gorgou és Gyrgow neveket a XHI-ik században is csak Görgő-nek olvasták, ejtették. Az emberek minden idő­ben előbb szóltak, azután írták le betűkkel a szót, a hangzatot ; és pedig a helyesírás akkori fejlettsége szerint és oly betűkkel, a minők akkor rendelkezésökre álltak. SZÁZADOK. 1904. I. FÜZET. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom