Századok – 1904

Értekezések - GÖRGEY ISTVÁN id.: A Görgey nemzetség története (I. II. bef. közl.) - 25

26 IIJ. GÖRGEY ISTVÁN. mazását nem becsülöm kevesebbre az atyáménál : magokat a nemes ősöket én is tiszteletben tartom. Megérteni a jelenkor szellemét és haladni e kornak vissza többé nem fordítható irányával, — de egyszersmind megbecsülni, tiszteletben tartani a multat és annak emlékeit : ez nekem elvem és érzületem. Felfogásom szerint, édes öcsém, a te tervezett Családkönyved is csak ennek a nézetnek akar kifejezője lenni. S ezen föltevésben vállalkozom rá — de csakis arra! — hogy bevezetésül ezen könyvhöz, a mennyire bírom, mindazokat az adatokat, mik őseink felől a hazai történetírásban már megörökítve ránk maradtak, és a, mi érdekes tények azonfölűl még családi okirataink forgatása közben szemembe ötlenek, — összegyiijtsem s állandó kegyelet tárgyául ajánljam a késő utódoknak. * * Valamint a Szepességnek magának, úgy benne nemzetségünknek is története a régmúlt derengő homályába vész. Bizonyos csak annyi, hogy a levéltárakban fönmaradt legrégibb okiratok a »silva regia Scepus« vagy hasonló kifejezésekben, a nagy szepesi erdőséget emlegetik, és hogy ezen már a XII-ik században polgáriasodásnak indult megye ősvadonainak eke alá irt ói, benépesítői és megművelői közt a mi őseink első sorban állanak a Máriássy és Berzeviczy nemzetségek őseivel együtt. Hazai történetíróink közül Fessier, Bél Mátyás, íhuróczy László, Engel János, Wagner Károly, Bárdossy János, Szalay László, Pór Antal,1) Weber Sámuel,2) Nagy Imre, Nagy Iván és Sváby Frigyes foglalkoztak többé-kevésbbé bőven, nemzetségünk legrégibb történetével, és a Szepes-megyei történelmi társulat Evkönyvei ismételten. Weber Sámuel szepesbélai lelkész, Lőcsén, 1880-ban Zip ser Geschichte- und Zeitbilder czím alatt kiadott munkájában a Szepesség történetét ezen kezdi : »IV. Béla király 1256-ban Arnold szepesi főispán Jordán nevű fiának, ki a haza iránt nagy érdemeket szerzett, egy a Poprád folyó, a Tátra bérez és a lengyelországi határ közelében fekvő erdőséget adományozott. Ezen új birtokba, melyből utóbb Toporcz helység keletkezett, Jordánt, a Görgey nemzetség egyik ősét, az akkori főispán Detricus, meg a savniki apát iktatták be. I. Lajos király 1357-ben ezt az adományt meg-Trencsényi Csák Máté. Budapest, 1888. (M. Tört. Életrajzok, IV. évf. 4. 5. füz.) 2) Szepes-m. tört. társ. Évkönyve, 1888. 14. 1.