Századok – 1904

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Régi föld- és vizrajzi adatok 240

régi föl])- és vízrajzi adatok. 249 oklevélen kívül még egy 1429 évi határjárásból is tudjuk,1

) hogy »Totlisusuk (Tótsok), Kerezthur alio nomine Bodizló, Küllő alio nomine Kisbudizló« e vidéken fordulnak elő; Tóczek (Tochink) a mai Kisczenk határában keresendő egy 1281 évi adat alapján.2) Hogy a terra Tothsok Németkeresztúrhoz tartozott, azt az idézett 1429-ilci adatból tudjuk, s alig tévedek, ha az oklevelek szövegéből azt olvasom ki, hogy a mai czenki kövesdűlö valami része szintén Tótsokhoz tartozhatott, mert az oklevél szavai szerint a Nagyczenkről Sopronba vezető közút mellett Czenk északnyugati határa már is Tótsokkal érintkezett. Hogy későbben is (1558-ban) a praedium Susk aliter Sussendorf Németkeresztúr tartozéka volt, azt oklevél bizonyítja.8) SZALMÁD. Eddigi sejtelmemet,4

) hogy ez a birtok Bágyog mellett feküdt, Sörös Pongrácz nemrég megerősíté,6

) bebizonyítván hiteles adatokkal, hogy az 1135-iki oklevélben tényleg soproni várjobbágyokról és a Bágyog melletti Szalmád helységről van szó. Sajnos, ennek ellenére nemsokára mégis azt olvassuk, hogy egyik jeles tudósunk az említett oklevél ama passusát, mely a várjobbágyokról emlékezik, még mindig a somlai várjobbágyokra vonatkoztatja,6

) SZÁNTÓ, ma Ottova. Szántó már 1245-ben Sebretus de Szamtou által lett ismeretes.7

) Noha a falu, melynek német neve 1394 és 1395 évi adatok szerint8

) már akkor is Antau volt. a XIY. és XY. században sokszor említtetik, mégis e helyen csak az 1401-ben kelt oklevelet idézem,9

) hol a Bulka folyó melletti Szántó faluról lévén szó, ez adat bizonyságúl szolgál arra nézve, hogy Nagy Imre tévedett, midőn az egykori Selyeg folyó mai Vulka nevét a horvátoktól származtatta,1

0

) mert a horvátok csak a XVI-ik század közepe táján telepedtek le e vidéken. SZENTANDRÁS, ma Mihályi határában. Egy 1409-iki oklevél szerintu

) ennek a helységnek keletről a Linkó-ér melletti Linkóhát (ma Mihályi határában) és Vadoslese (Yadosfalva) ') Győri tört. füz. III. köt. 315. 319. и. 2) Fejér id. m. VII. 2. 89. 1. 3) Sopron vm. Okit. II. 647. 1. 4) Századok, 1900. 32. 1. ») U. o. 462. 1. e) U. O. 840. 1. ') Sopron vm. Okit. I. 20. 1. 8) M. Tört. Tár, IX. köt. 44. 1. 9) Sopron vm. Okit. I. 553. 1. ") Győri tört. füz. III. köt. 305. 1. ") Sopron vm. Okit. I. 601. 1.