Századok – 1904

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Kisérletek a magyar haderő feloszlatására 1671–1702 - I. közl. 1

14 TAKÁTS SÁNDOR. annyi nem volt, hogy az egész haderőt rendesen fizethették volna, a magyar hadi nép húzta a rövidebbet. A fizetésben ugyanis az utolsó mindig a magyar katona volt. Mivel a magyar kamara a hadi nép fizetésére reá rótt évi 75,000 forintot nem bírta előteremteni, s mivel az udvari kamara sem rendelkezett pénzzel, a katonák vagy nem kaptak fizetést, vagy pedig (nagy ritkán) pénz helyett posztóval, sóval és fegyverekkel fizették őket. így példáúl 1653-ban a kanizsai végházak hadi népének pisztolyokat és karabélyokat küldöttek. A 4 frtos karabélyt azután 6 frtba, a 6 forintos pisztolyokat pedig 9 frtba számították.1) Ugyanekkor az érsekújvári katonaság fizetés heb'ett 20,019 kupa (bödön), a lévai meg 4865 kupa osztrák főtt sót kapott.2

) A legtöbb katonát azonban pénz helyett mégis posztóval fizették ki, mert ez volt a legjobb üzlet. Az udvari kamara ugyanis a posztó végjét 14—20 forinton vette, bécsi rőfökben. A katonáknak ugyanezen posztó végjét 48 frton adták, de nem a bécsi, hanem a sokkal rövidebb brabanti rőffel mérve. A legszokásosabb fizetési mód az volt, hogy egy évre 4 havi zsoldot készpénzben, hat havit pedig posztóban adtak. De az ilyen fizetés öt-hat évben csak egyszer esett meg. Az 1656 évben a nagy nyomorban sínlődő magyar hadi népnek a király megígérte, hogy még az évben tíz havi zsoldot adat nekik. Az igéret azonban igéret maradt. A hadi tanács a nádort és az esztergomi érseket minden áron arra akarta bírni, hogy a katonáknak ezúttal csak öt havi zsoldot adjanak. Az esztergomi érsek azonban a tíz havi fizetést követelte. »Non video — írja 1656 febr. 4-én — illám securitatem, sed contrarium experior, quia etiam illis paucis, in confiniariis quos habuimus spoliamur.«3) Ha a király — úgymond — tíz havi zsoldot igért, akkor tartsa is meg szavát. Az érsek erélyes föllépése nem sokat használt, mert mire a fizetésre került a sor, a kiutalványozott összeg már csak négy havi zsoldra olvadt le. A nagy pénzhiány ez időben egy igen fontos szervezeti újításra is okot adott. A magyar csapatok ugyanis már több mint egy század óta ötvenes kompániákból állottak, és minden ötven huszár élén egy kapitány, minden ötven hajdú élén egy vajda állott. Hogy minden száz embernél egy tiszti fizetést megtakarítsanak, elrendelték, hogy a magyar kompániák ezentúl 100 emberből álljanak. Ez az újitás a magyar tiszteknek - - bár hatal*) Közös p. ü. lt. fasc. 14531. Regensbnrg, 1653. szept. 16. !) Közös p. ü. lt. fasc. 14530. 3) Közös p. ü. lt. Hnng. fasc. 14537.