Századok – 1904

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Kisérletek a magyar haderő feloszlatására 1671–1702 - I. közl. 1

KÍSÉRLETEK A MAGYAR HADERŐ FELOSZLATÁSÁRA. 7 kényszeríti a német katonaság befogadására és eltartására.1

) Egy másik levelében meg azt jelenti, hogy bár a felvidéken gyűlölik a német katonaságot, ő a városokat és a községeket mégis kényszeríteni fogja a német katonaság befogadására. Wesselényit e nemű törekvéseiben Lippay Gáspár, a magyar kamara elnöke is tőle telhetőleg támogatta. Ez az ember minden törvénytelenségre kész volt; s nemcsak helyeselte III. I^erdinánd terveit, hanem még sürgette is, hogy mennél több német katonát hozzanak Magyarországba.2) E két magyar főúr támogatása mellett a harminczéves háború befejezése után egyre jöttek a német csapatok. A bányavidéki és a felsőmagyarországi végházakat : Újvárt, Füleket, Trencsént, Lévát, Tokajt, Szendrőt stb. német katonával rakták meg. Mikor Kálló és Szatmár Rákóczi kezéről visszakerült, az ott lévő 900 főnyi magyar katonaságból csak 350-et tartottak meg, az elbocsátottak helyébe pedig német csapatokat küldtek.3

) Az 1658 évben Wesselényi intézkedésére — vecessitatibus Ulms temporis exigentibus — a Csallóközbe is császári csapatokat vezettek.4) Mikor a lengyelországi háborút befejezték, 1660-ban a császári hadakat innét is Magyarországba küldték5

) s a hadi tanács a magyar kanczelláriát még azzal biztatta, hogy a német hadsereg Magyarországnak hasznára és üdvére leszen! Heister serege Makoviczán át vonult hazánkba. A sziléziai csapatokat Osztrosics Mátyás, és Senkovics vezették be Jablunkán át Trencsén, Turócz, Árva, Liptó és Szepes megyékbe. A hadi tanács ugyan ez alkalommal is kijelentette, hogy a német csapatok eltartásának terhét nem Magyarország viseli, de az efféle kijelentéseknek semmi értékük sem volt. Már 1653-ban kimondották, hogy a bevezetett német katonaság az igaz katholikus vallást fogja védeni, jó és szigorú fegyelmet fog teremteni, s eltartására repartitiót fognak kivetni.0) Az 1655 évi április 6-án III. Ferdinánd személyes vezetése alatt az udvari kamara tanácsot tartott, s ez alkalommal kimondották, hogy ') Közös p. ü. It. Hung. fasc. 14531 és 14532. Ott vannak Wesselényi levelei és az ezen ügyre vonatkozó jelentések. 3) U. o. 3) U. o. fasc. 14544. Ex consilio bellico, 1659. jul. 25. 4) Wesselényi rendelete. Túrszakállos, 1658. aug. 9. Közös p. ü. lt. Hung. fasc. 14561. 5) Országos Levéltár: Insinuata cons, bellici, 1660. ápr. 12. »Certa militum germanorum manus, non obstantibus articulis, necessitate nimirurn ita postulante intruducatur.« 6) Közös p. ü. It. Hung. fasç. 14529.