Századok – 1904

Értekezések - GÖRGEY ISTVÁN id.: A Görgey nemzetség története (I. II. bef. közl.) - 136

A GÖRGEY NEMZETSÉG TÖRTÉNETE. (Görgey Jordánnak.) MÁSODIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. A századok során, melyeket a közölt névsor felölel, nagy katasztrófák viharzottak el a magyar nemzet felett. Az Anjouháznak, mely az oligarchákat rendbe-ránczba szedte, Magyarországot a hatalom, dicsőség és európai tekintély magas fokára emelte, és ha mint nemzetivé vált dynastia megállandósulhat vala, a királyválasztás veszedelmes szabadságától megszabadíthatta volna, — már a harmadik ízében magva szakadt. Követték a trónon gyönge királyok, s ezek alatt az egy ideig féken tartott hatalmaskodó főurak előbb döntő befolyásra az udvarnál, későb magának a királyi hatalomnak megkerítésére készültek pályázni. Ez utóbbira Hunyadi Mátyásnak sikeres példája s a királyválasztás szabadsága egyenesen rábiztatták a Zapolyaiakat. A nemzeti dynastia csábító eszménye nemcsak az önzetlenebb jó hazafiak közt hódított, de még inkább azok közt, kik amazok emelkedő csillagához kötötték saját emelkedésük reményét. így azután széltére folyt a pártoskodás és kilyukadt a mohácsi veszedelemben, majd egy tehetetlen, felemás nemzeti királyság áldástalan áldásában és a török járomban. Ezen egész szomorú korszak alatt nem említi a hazai történelem családi nevünket. De tudjuk azt, hogy egész nemzetségünk lelkesen felkarolta a reformácziót, nemcsak, hanem a protestáns hitsorsosoknak az egész üldözési korszak alatt elszánt és önfeláldozó pártfogója volt. Bizonyság erre az 1681 évi 26-ik pozsonyi törvényczikk,l

) mely a Szepességen három úgynevezett articularis evangelikus templomot engedett : a Máriássy családnak Batizfalván, s a Görgeyek birtokain Görgőn és Toporczon. És bizonyság reá a toporczi u. n. mágnás-') 1681 26. §. 11. »In Scepusiensi (comitatu) in Görghő et Toporcz, vei Batizfalva — non obstante quorumvis contradictione, sunt permissa.«