Századok – 1904
Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Kisérletek a magyar haderő feloszlatására 1671–1702 - II. közl. 114
126 takáts sándor. azt befeketíteni. Bécsben azután sokszor azt sein tudták, hogy a Barkóczy-ezred a labanczok részén vagy a magyar párton küzd-e? Az Inquisitions-Commission egyik jelentése példáúl azt írja, hogy »Barkóczy Istvánban, a kit egy ezred élére állítottak, nem igen lehet bízni; mikor több bort ivott, maga is így kiáltott : ha feleségemnek az esze nem állna utamban, már régen a felkelőkhöz repültem volna /« Ezért a német biztosok ő felségének melegen ajánlották, hogy Barkóczy hatalmát mennél jobban nyirbálja meg : »damit seine Macht dergestalt temperirt werden möchte, dass er (t. i. Barkóczy) aber auch wolte, nicht sonderlich schaden könte, welches wür so wohl von ihm, als allen andern Nationalibus, insonderheit der Miliz als ein universale verstanden haben wollen.« J) A Barkóczy-ezred mellett — mint említők —• a labancz érdekeket még csak a hajdú városok támogatták. Hogy a hajdúvárosok népét a király hűségében megtarthassák, Spankau generálist 1672 tavaszán Szoboszlóra küldték, hogy ott Barkóczyval tanácsot tartson. Az összejövetel alkalmával Spankau a hajdiivárosokkal is tanácskozott. A tanácskozás tárgya a törökök terjeszkedésének megakadályozása volt. E czélra az egymástól jó távolra fekvő hajdúvárosokat egymáshoz közelebb akarták telepíteni. A terv szerint a szoboszlaiaknak Bakamazra, a vámospércsieknek Király telekre és a hadháziaknak Nagyfalura kellett volna telepedniök. Ha az áttelepítés megtörténik, a hajdúvárosok három óra alatt fegyveresen összejöhetnek és a törökkel szembeszállhatnak. . Spankau 1672 márczius 26-án már jelenti a hadi tanácsnak, hogy az érdekelt hajdúvárosok beleegyeztek az áttelepítésbe s bármikor készek régi lakóhelyeiket elhagyni.2) Rakainaz most — írja Spankau — teljesen puszta, mert tizenkét év előtt itt ütött tábort De Souches. Nagyfalu Hartyányi kamaratanácsos tulajdona, Királytelek pedig Csáky Istváné. Spankau tervét a hadi tanács is, meg ő felsége is jóváhagyták. 1672 április 24-én a magyar kamara már rendeletet kapott,8 ) hogy az említett helységek tulajdonosaival titokban kezdje meg az alkudozást. Ismervén a későbbi fejleményeket, könnyű megmonda') Walsegg báró és Zehetner báró jelentése a felsó'magyarországi végházak állapotáról. Közös p. ü. It. Hung. fasc. 14665. a) Közös p. ü. It. Hung. fasc. 14575. 3) »Sua maiestas ad expositionem praefati consilii bellici clementer resolverit, liberos haydones in partibus superioribns degentes, pro majori sua securitate et arctiori conjunctione sedes suas haydonicales ad certas terras Bakomaz, Királytelek et Nagyfalu translaturos.« (Közös p. ü. lt. fasc. 14575.)
