Századok – 1904

Értekezések - VÁCZY JÁNOS: Deák Ferencz beszédei 97

102 váczy jános. A későbbi idők feladatát is mint alkotó államférfiú tűzi ki Deák Ferencz beszámoló beszédében, mely az 1832/36-iki országgyűlés történetének ritka tömör vonásokkal megírt rajza. »Neveljük a népet, ébreszszük és tápláljuk keblében az emberiség szelid méltóságának nemesebb érzeteit, javítsunk erkölcsein, fejtsük ki lelki tehetségeit s terjeszszük a közértelmességet.« De ez nem elég ; részesévé kell tenni jobbágyainkat a polgári szabadságnak. »S majd ha érdekeink nem különválva, hanem egy nemzeti közérdekben egyesülve fognak őrt állani a haza, király és törvény mellett, s együtt segítik elő az ország virágzását : akkor lesz betöltve azon kötelesség, malylyel hazánknak és önmagunknak tartozunk.« Egy fontos lépéssel előbbre vitte ez ügyet az 1839'40-iki országgyűlés, midőn a 7-ik törvényczikket megalkotta, mely az örökváltságot lehetővé tette, lerakván »a szabadság és tulajdon boldogító közáldásainak első alapját, s ezen alapról biztosan fog emelkedni honunk szebb jövendője.« E vívmányok Deák Ferencz bátor küzdelmének sikerei. Széchenyi maga elismeri elsőségét, midőn egyenesen neki szánja a vezér szerepét. De nemcsak e főfontosságű kérdés megoldásában tűnteti ki a szabadelvű eszmékért vívó erélyét; a mi nemzetiségünk erősítésének s kifejtésének hasznára lehetett, a mi a magyar faj értelmi és erkölcsi erejét gyarapíthatta, a mi a közszabadság biztosítékáúl szolgált, mindaz hatalmas pártfogóra talált benne. Csak a szólásszabadság védelmében tartott beszédeire hivatkozunk. A nemzeti sérelem erős hullámokat vetett; az alsó és főrendi tábla több üzenetet váltott, de a sérelem nem orvosoltatott. Deák Ferencz tántoríthatatlanúl megmaradt véleménye mellett, hogy addig nem folytathatják a tanácskozást, míg a szólásszabadságért elitéltek vissza nem nyerik szabadságukat s törvényeink épsége vissza nem állíttatik. Küzdelmének hevét fokozza azon körülmény, hogy az elitéltek nemcsak elvtársai, hanem egyszersmind meghitt barátai. De e szent érzelmi köteléknél még magasabb feladat szabja meg küzdelmének irányát és czélját. A buzgó részvét hatalmas ösztön, de a haza iránti kötelesség még hatalmasabb. A főrendek hiába ajánlották, hogy »egyedül a szenvedők mellett szólaljon fel az országgyűlés.« Deák Ferencz és vele az alsó tábla