Századok – 1904

Tárcza - Vegyes közlések - Az »Institut für österreichische Geschichtsforschung« ötvenéves jubileuma 999

TÁRCZA. 999 a magyarság keresztyénsége előtti elnevezések, ellenben a szerda, •a csütörtök és a péntek dunántúli róm. kath. szlovén nevek, és ugyan innen való fordítások a kedd, a hétfő és a régi magyar •eztennap kifejezés. Egyéb fordított naptári elnevezéseket is tárgyalt az értekező, mint pl. virág-vasárnap, nagyhét, csonka hét, bőved este (= karácsony estéje) stb. — A harmadik felolvasó Katona Lajos 1. tag volt, ki a Festetics-codex bűnbánati zsoltárairól azt bizonyította be, hogy azok Petrarka latin munkáiból kerültek Kinizsi Pálné zsolozsmás könyvébe. E zsoltárokról eddig legtöbben azt hitték, hogy nem egyebek, mint Dávid zsoltárainak szabad fordításai. Katona újabban tett kutatások alapján annak a véleménynek adott igazat, mely szerint a szóban forgó énekek az ó-testamentomi zsoltárokkal semmi összefüggésben nincsenek, mert egészen más a szerkezetük, más a felfogásuk. A Festeticscodex bűnbánati zsoltáraiban Petrarka a maga életét, egyéniségét rajzolta meg, s ezért e zsoltárok nemcsak irodalmi szempontból érdekesek, hanem egyúttal becses műveltségtörténeti emlékei a renaissance korának. Xov. 28-án az összes ülés alkalmával Wosinsky Mór 1. tag mondott emlékbeszédet Bertrand Sándor franczia archaeologusról, ki 1880 óta volt külső tagja az Akadémiának s 1902-ben halt meg. Bertrand művei közt legfontosabb a gallok vallásáról írt könyve, de legnagyobb érdeme a páratlan saint-germaini praehistorikus muzeum rendezése, a mivel óriási szolgálatot tett a tudománynak. — Az INSTITUT FÜR OESTERREICHISCHE GESCHICHTSFORSCHUNG Bécsben, ez évi nov. 11-én ünnepelte fönnállásának ötvenedik évfordulóját. Az ünnepnek jelentőséget adott az osztrák közoktatásügyi miniszter beszéde, melylyel az intézetet üdvözölte, és az a körülmény, hogy az intézet volt növendékei nagy számmal sereglettek egybe, szorosabbra fűzendők azt a viszonyt, mely őket az intézethez kapcsolja. Az intézet megalapítása 1854-re esik. Okt. 20-án kelt az a császári rendelet, mely annak fölállítását elrendelte, s a minisztérium már nov. 11-én megállapítá az intézetnek ideiglenes szervezetét. Gróf Thun miniszterelnök 1851-ben neveztette ki Jäger Albertet, az innsbrucki egyetem híres történettanárát a bécsi egyetemre, azzal a czéllal, hogy az osztrák történelem szakszerű művelése előmozdíttassék s egy tudományosan képzett történetírói gárda neveltessék, mely első sorban az osztrák egyetemek törté') Az eztennap kifejezésre vonatkozólag v. ö. a Turul 1884. évf. 16—17. 11. olvasható közleményt. Szerk. 68*