Századok – 1904
Tárcza - Zoltai Lajos: Levél a szerkesztőhöz 994
•994 TÁRCZA. gomi érsek szerzi meg Ravaszkeszit és Újfalut Komárom megyében, s Köbölkutat Esztergomban.1) Mindezekből tehát kitűnik, hogy a Bucs, Köbölkút és (Kis-) Újfalu tőszomszédságában fekvő, valamikor Komárom megyéhez számított Kesző 1300 után — az időt pontosan meg nem határozhatjuk — mint Ravaszkeszó' szerepel, mely nevét, miután a Bátori család birtokába jutott, később (a 5VI-ik század első harmadában) Bátorkesző- re változtatta. Ma Esztergom megyében mint Bátorkesz és Bátorkeszi ismeretes ugyan, de világos, hogy a név kiejtése régebben csak Bátorkesző lehetett. Az eddigiek alapján a fentebb érintett, elrontott helységneveket most már biztosan megállapíthatjuk. Zsigmond király 1424 aug. 24-én Tatán tartózkodott;2 ) augusztus 25-től 31-ig Esztergom és Komárom között vadászott s szept. 1-én tért meg я vadászatról Tatára. Az ezen időközből a császári Regestákban olvasható Bawasgesso, Rabiskusse és Rozgesso nevek tehát nem egyebek, mint az Esztergom és Komárom közötti Báoaszkesző (ma Bátorkeszi) elferdítései. De miután Zsigmond 1424 aug. 29-én is e tájon tartózkodott, világos, hogy Eejér az idézett okiratban megjelölt hely nevét, rosszul olvasta. К helyett R-et, с helyett e-t kell vennünk és megkapjuk a Bowazkezo vagyis Ravaszkeszu nevet. WERTKER Mólt. LEVELEK A SZERKESZTŐHÖZ. I. A Századok mult november-havi füzetében közölt czikkembe hiba csúszott be, mely félreértésre adhat okot. A 869. 1. 6 — 7. sorának : »nem László királynak, hanem Odilo apátnak teste nyugodott Somogyvárott« — így kell hangzani : »nem László királynak teste nyugodott Somogyvárott, hanem Odilo apáté Saint•Grillesben.« 3) Természetesen csakis Odilonak saint-gillesi sírját nevezhettem az apát ismeretes nyugvóhelyének. Engedje meg a Szerkesztő úr, hogy egyszersmind czikkemhez fűzött észrevételeire válaszoljak. Eejér szövegét ép azért mondtam és tartom megbízhatatlannak, mert a tulajdonneveket magyaros formában írja, vagyis ') Századok, 1888. 122. 1. =) Sztáray Okit. II. 243. 1. ') A hibáztatott sor, idézet lévén a Századok bírálójának czikkéből, nem hangozhatik máskép, mint a hogy a maga eredeti helyén (Századok, 1900. 7 39.1.) olvasható. A t. czikkíró tehát legyen nyugodt ; akkor követett volna el megbocsáthatatlan hibát, ha helytelenül idézett volna, olyasmit tulajdonítván a Sz. bírálójának, a mit az nem mondott. Szerk.
