Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - III. bef. közl. 950

966 THALLÓCZY LAJOS. ból lett rosszabb a helyzete, minthogy a mai dunántúli Magyar­országgal, Alsó-Ausztriával, a Dráva-Száva közti mai Horvát­országgal s Karinthiával, Krajnával van kapcsolatban, mely terület már katonailag annyira elgyöngült, hogy Dalmáczia viseli jórészben ennek a passiv barbársággal megrakott terü­letnek is a véradóját. Kitűnik a dalmát tartomány ebbeli fontossága, ha szemügyre veszszük állapotát a Theodosius halá­lát közvetlenül követő időszakban.2) A duna-adriai nagy közigazgatási terület, a nyugat-illyri­cumi dioecesisnek legelőbbkelő tartománya Dalmáczia. össze­köttetésben áll Itáliával a tenger s a szárazföld útján, keleti Illyricum révén pedig Byzanczczal. A főhelytartó (praefectus praetorio) csak Dalmácziában működhetett teljes biztonságban, a többi tartomány már fenyegetett határvidék. Alatta áll a dal­mát tartomány helytartója (praeses) Salonában, a ki neki vica­riusa s a tengerparti és belső vidék politikai és igazságszolgál­tatási főnöke, s e részben egy osztályfőnök (princeps) alatt szer­vezett kormányzósági osztály működik megfelelő segédszemély­zettel. A hadi és pénzügyi igazgatás a polgáritól el van külö­nítve, a mennyiben a főhadibiztos (magister officiorum) s) alatt állanak a pannóniai paizsgyárak s a salonai fegyvergyár. A pénz­ügyigazgatás négy ügykezelési osztályból állott; főnöke az illyri­cumi pénzügyi főigazgató (comes largitionum per Illyricum) volt, a ki alatt a kormánykerület főszámvevői (rationales) működtek. Külön osztályt alkottak a kincstartók, vagyis tartományi pénz­ügyigazgatók (thesaurarii), a kiknek feje (praepositus thesau­rarius per Illyricum) Salonában működött. Tartományi kirendelt­ségek működtek Salonában, Sziszeken (a pénzverő-házzal) és Szombathelyen. Alárendelt hivatalok valának a szövőgyárak (gynaeceum) Salonában, Mitroviczában, és Salona kikötőjében a bíborfestő gyár (bafii procurator). Nem hiszszük, hogy tévednénk abbeli véleményünkkel, hogy az alsóbb szerpapok miseruhája, a dalmatica, ebből a salonai gyárból vagy szövőtelepből eredt.4) Az A két Pannónia, Savia s a két Noricum. 2) A Notitia Dignitatum ezímű schematismns adataiból ugyan vajmi nehéz szabatos képet adni, mert nem ismerjük az említett csapatok lét­számát ; azért a következtetések is csak hozzávetőleges értékűek. Momrn­sen a katonai részt a Hermes XXIV. köt. 195'—279 11. dolgozta fel. — Hartmann id. m. bevezetésében reflektál a polg. administratióra. —• Leg­jobb kiadása a Seecké. Berlin, 1876. Használható a Böckingé is. 3) A központban a császári testőrség feje s a hadügyminiszter. 4) Dalmatica vestis primum in Dalmatia provincia Graeciae texta est; tunica sacerdotalis candido cum clavi ex purpure. Isidor Etym. XI. Higne 82. 685. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom