Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - III. bef. közl. 950

A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN'. 959 ki katonai és közigazgatási reformjainak iránya. Tévedés volna azt hinni, hogy Diocletianus reformjai merőben újítások, s hogy mindaz, a mit nevével hoznak kapcsolatba, tőle is ered. Reformjai azért sikerültek, mert a tényleges viszonyokat vette számba s csak azt tartotta meg a régiből, a mi megbírta a fejlesztést. Ezért annak a dicsősége, a mit nagy utódai azután megszilárdítottak, s a mi bevált, ugyancsak javára Írandó. Birodalmát csak úgy ismerte, mint annak idejében Hadrianus, s ezért eljárása a viszonyok tényleges ismeretén alapult. Bómát és Itáliát tisztelte ugyan — emlékeinél fogva, de elhagyta mint székvárost, s nem tekintette többé döntő tényezőnek. A birodalomban két, színtérbeli és ethnikus ténye­zők dolgában egymástól elütő vidéket, jobban mondva világ­részt látott : a nyugatot és a keletet. О, a dalmata, e két világ közén született, ismerte mindkettőt s össze akarta fűzni ezt a két részből álló területet, nem egységes mintára, de mégis úgy, hogy együtt maradjanak. Ennek az alapeszmének logikai folyománya, hogy az egyes tartományok s a birodalom két fele kapják meg mind­azokat a segédeszközöket, melyek anyagi felvirágzásukat a többitől függetlenül lehetővé teszik, a nélkül, hogy az egye­temességből kivágyódnának. Két úton érte el ezt : a belső védelemnek s fejlődésnek a közigazgatási reform szolgált alap­jául, míg a külső védelem a hadsereg reformja útján vált hat­hatóssá. Ez állítás dogmatikusnak tetszik, de mi egyéb követ­kezhetik a Diocletianus tartományi felosztásából? Egy dioecesisbe sorolta ugyanis a hasonló viszonyaik következtében együvé tartozó provinciákat. Pannónia, mint dioecesis, nyolcz tartományt foglalt magában : Alsó- s Felső-Pannóniát, Valériát, Saviát, Dalmácziát s a három Noricumot.1) Dáczia elveszett, a dalmát tengerpartnak alsó heterogen tago­zatú részét pedig, Praevalis néven, a mai albán Skutari főváros­sal (északi Albánia, Montenegro, Herczegovina egy része) elválasztja Salonától. E felosztásban a dioecesis, mint magasabb közigazgatási egység, mint általános kormányzósági terület szerepel, melybe az egyes tartományok, mint külön alsóbb szer­vezetek vannak beillesztve. Dalmácziára és kapcsolatos belföld­jére nézve ebből egyfelől azt a fontos körülményt kell kiemel­nünk, hogy Itáliával való közvetetlen kapcsolata megszűnt, másfelől pedig, hogy a Duna-határ alkotta szervezetnek lett egyik különítménye. Az egész terület geographiai neve lllyri-') Mommsen ; Verzeich. der röm. Prov. um 297. Abh. d. k. Akad. Berlin, 18G2. 489. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom